Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Könyvismertetések

gozat összegzésében rámutat, az általa (is) feltárt jelenségek (pl. a különböző adatsorok elté­rése a saját etnikum számának megítélése kapcsán) figyelembevétele megfelelő eredményt hozó, az etnikai statisztikai és térszerkezeti mélyrétegek feltárására irányuló mikroszintü vizsgálatok lehetőségét biztosítja. Ezt a dolgozatot a kulturális határok értelmezésének kérdé­sével foglalkozó írás, majd egy, az európai görög katolikusság térfolyamatainak elemzési le­hetőségeit az etnikai dinamika alapján vizsgáló dolgozat követi. A tanulmánykötet harmadik fejezetének címe A túr megjelenítésű. Ebben a részben olyan dolgoztok olvashatók, melyek - mint a cím is mutatja - a tér megjelenítésének problematiká­jával, az etnikai határok ábrázolásával, az etnikai besorolás és a különféle statisztikák között feszülő ellentétekkel valamint a gömöri cigányok jelenlétének vizsgálatával foglalkoznak. Ezekben a dolgozatokban Keményt) Róbert újratárgyal több olyan elméleti kérdést is (pl. ki a cigány?), melyekkel ő maga is többször és több helyen foglalkozik. A Kisebbségi tér változatai című könyv egyik komoly pozitívuma - azon túl, hogy az egyes dolgozatok külön-külön is megállják helyüket, mint ahogy a legtöbb már korábban publikálásra került különböző tanulmánykötetekben -, hogy összefoglalja a témával kapcso­latos kifejezéseket, illetve rámutat azokra a kutatási prioritásokra, melyekkel e témában érde­mes foglalkozni. B. Kovács István: Gömömlógia. írások a történelmi Göniör és Kishont vármegye múlt­járól és jelenéről. Pozsony/Bratislava: Madách-Posonium 2003, 194 p., ill. Pusko Gábor Vannak földrajzi területek, melyek történeti, néprajzi vizsgálatához vagy megismeréséhez ma már nem lehet úgy hozzákezdeni, hogy a kutató (érdeklődő laikus, szemináriumi dolgozatát készítő egyetemi hallgató, nyugdíjas tanító stb.) ne nézne át bizonyos alapmunkákat. A törté­neti Gömör ebből a szempontból szerencsés helyzetben van. Gondoljunk csak lia Bálint mun­kájára. Forgon Mihály gömöri nemeseket bemutató könyvére vagy Ujváry Zoltán és a Deb­receni Egyetem Néprajzi Tanszéke által írt, illetve megjelentetett könyvekre, dolgozatokra! Az utóbbi években azonban napvilágot láttak olyan kikerülhetetlen összefoglaló munkák is, melyeket a térségben élő vagy innen származó kutatók helyeztek a tudomány asztalára. Ezek között is meghatározó helyet foglal el B. Kovács István Gömömlógia c. könyve. A gömömlógia nem más, mint „hungarológia kicsinyben”, ami, mármint a hungarológia - Kosa László megfogalmazásában -, a „tudományközi kapcsolatok egyik fontos, összetett megjelenési formája”. A magyarságtudomány kézikönyve című munkája előszavában Kosa így folytatja: „Könyvünk nem törekszik a nemzeti jelleg, az etnikus jellemzők feltétlen ki­emelésére, noha bizonyára sokan vannak, akik hungarológián elsősorban ezt értik. Célja in­kább az, hogy az Európa földrajzi közepén lakó magyarság sokoldalú történeti és kulturális beágyazottságát, önálló kultúrát teremtő képességét legalább nagy vonalakban bemutassa, amely, bár a tudományos alapkutatások még számos vonatkozásban hiányosak, sokkal reáli­sabb jegyzetértékeléshez vezet, mint az etnikus jegyek, a nemzeti jellemzők elmosódó hatá­rú körének fölsorakoztatása.” Nem tudom, mennyire befolyásolta az idézett munka B. Kovács Istvánt Gömömlógia c. könyvének összeállítása során (összeállításról kell beszélnünk, mert - mint a szerző a könyv végén fel is tünteti - az összegyűjtött és egy kötetben közreadott dolgozatok legtöbbje koráb­ban már megjelent nyomtatásban), mindenesetre a kötet tartalma egybevág a fenti idézetben megfogalmazott iránymutatással. Egyfajta gömöri művelődéstörténeti összefoglaló, amely azt mutatja be, hogyan és mitől, milyen kulturális eseményeknek köszönhetően lett Gömör 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom