Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
láltánc-problematikával foglalkozó különnyomat-gyűjteményt jelenti. A tárgyszavak száma 255, ezek alfabetikus sorrendben követik egymást, s ezek alá vannak betagolva az egyes bibliográfiai egységek, kereszthivatkozások nélkül. A szerkesztők a temetőkultúrát a lehető legszélesebb értelemben értelemzik, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a tárgymutatók a hulladéktól (Abfall) a reklámig (Werbung) igen sok mindent felölelnek. Sajnos személyi és földrajzi mutató nincs, ami bizony eléggé megnehezíti a bibliográfia használatát. Az előszóban leírtak alapján azonban a szerkesztők e probléma megoldását ígérik a közeljövőben. Megállapíthatjuk, hogy a világ sok tájáról érkezik anyag az intézet könyvtárába, s azzal, hogy naprakészen évente közlik a gyarapodást, hatalmas szolgálatot tesznek a téma kutatóinak. Jankó János: Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályúnak kiállításához 1898. Szerk. Szemkeő Endre és Gráfik Imre. Budapest: Néprajzi Múzeum 2002, 252 p., ill. /Series Historica Ethnographiae 12/ —I_JI— A Magyar Néprajzi Múzeum első úgynevezett állandó kiállítása 1898. június 16-án nyílt meg. Ezen esemény 130. évfordulója alkalmából teszik közzé a szerkesztők a kiállításhoz készült vezető Jankó János által megfogalmazott szövegváltozatát. Sajnos, az Etimológiai Adattárban található szövegváltozat csupán torzóban maradt fenn. Gráfik Imre összefoglalja az első állandó néprajzi kiállítás létrejöttének előzményeit, történetét, s olvashatjuk a kötetben a kiállítás megnyitásáról szóló korabeli sajtóhíradásokat is. A kiadványt angol és német nyelvű összefoglalás zárja. Khmúnyki Robi írt: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására. Komárom - Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet - Lilium Aurum Könyvkiadó 2002, 238 p. /Interethnica 3/ Gecse Annabella A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának egyik fontos könyvsorozata az Intheretnica címet viseli. Bodnár Mónika (Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században) és Miroslav Sopoliga (Ukrajinci na Slovensku) munkái után, a sorozat harmadik darabjaként jelent meg Keményfi Róbertnek az egykori Gömör-Kishont megye etnikai viszonyait bemutató kötete. A könyv szerzőjének célja az etnikai határ és az etnikai kevertség fogalmának tisztázása, az átfogóbb, mérhető eredmények árnyalása települési szinten. Ehhez alkalmas, célnak megfelelő terepnek mutatkozott a történeti Gömör-Kishont vármegye, de elsősorban az a sávja, melyet az 1920-as és az 1938-as magyar államhatár vonalaival lehet behatárolni. Több néprajzi írás (könyv, tanulmány egyaránt) foglalkozott már azzal, hogy az egykori megye folyóvölgyekkel tagolt területe mind táji, mind kulturális értelemben „színes”: legalább öt jól elkülönülő része van. Arra, hogy két egymás közelében élő etnikumot nem feltétlenül választ el egymástól éles vonal, sokkal inkább jellemző a kettő közötti átmenetre sáv, zóna forma, éppen ez a terület szolgáltatta a néprajztudomány számára a legmeggyőzőbb adatok egyikét. Az etnikai sokszínűség mélyebb vizsgálata mégis 1998-ig váratott magára, amikor Keményfi Róbert munkájának első változata Debrecenben, a Gömör Néprajza c. sorozat 50. köteteként, „A történeti Gömör és Kishont vármegye etnikai rajza. A vegyes etnicitás és az etnikai határ kér183
