Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
kesztőnek Barthu Eleknek rövid időn belül sikerül behoznia a kétéves késést. Jelen kötet tartalmáról röviden: A Tanulmányok c. rovatban négy írás szerepel, mégpedig Sipos János népzenei tárgyú (Egy most felfedezett belső-mongóliai kvintálá stílus és magyar vonatkozásai), Gráfik Imre ( Magyar nyereg - huszárnyereg -- tiszafüredi nyereg - keleti kulturális örökség), Tánczos Vilmos: (Moldvai csángók — moldvai katolikusok. Lélekszámúk alakulása a múltban és a jelenben). valamint Geese Annabella: Cigányok, parasztok Baracán c. írása. Ez utóbbi tanulmány a térhasználat változásain keresztül mutatja be a település elcigányosodásának folyamatát, valamint a „parasztok” és cigányok közti viszony alakulását. A szlovákiai magyar néprajzkutatás legújabb eredményei iránt érdeklődő számára bizonyára érdekes olvasmány lesz ez a friss szemlélet az új megközelítési mód (amely sajnos csak néhány szlovákiai magyar néprajzkutató sajátja). A Közlemények c. rovatban Máté Mihály a poszotyiról, azaz a zsebről, pontosabban zsebtolvajok ruha alá rejtett speciális rejtekhelyéről a „hatalmas zsebről”, a „ruhában kialakított rejtekhelyről” a „ruha alá kötött párnahuzatról” ír. A méretét illetően mindig változó, általában a tulajdonos, a használó testalkatához, magasságához illetve viseletéhez igazított. A szerző számos, a poszotyi alkalmazására vonatkozó, 1996-ból való híradásokat közöl különféle magyarországi lapokból, számba veszi a témáról eddig megjelent irodaimat, és saját gyűjtéséből több történetet is közöl, amelyeket saját maga a poszotyit a gyakorlatban használó zsebtolvajok körében folytatott kutatásai során jegyzett le. Megállapítja, hogy a jelenség még alaposabb vizsgálatot igényel, hogy átfogó képet nyerhessünk magyarországi elterjedéséről. Eddigi kutatásai során Tolnában. Baranyában, Somogybán és Zalában, valamint Budapesten találkozott a jelenséggel, s eddig a poszotyi formájának két változatát dokumentálta: a függőleges és az ívelt V nyílásút. A Műhely c. rovatban Paládi-Kovács Attila a Néprajzi feladatok, vállalkozások és az Akadémia (IV2V-I967) című írásában azt a tevékenységet összegzi, amit Magyar Tudományos Akadémián 1929-ben megalakult néprajzi (néptudományi) bizottság 1967-ig végzett, amikortól is az intézmény a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoport új elnevezéssel folytatta tovább munkáját. Ugyanebben a rovatban olvashatjuk Paksa Katalin: Miért és hogyan adjunk közre népzenét7 Olsvai Imre munkássága és A magyar Népzene Tára sorozat c. írását A Tudománytörténet c. rovatban a közelmúltban elhunyt Balassa Iván emlékezik vissza találkozásaira Rajeczky Benjáminnal, Aparicio Alexandra pedig ismeretlen dokumentumokat közöl Magyar László Afrika-utazóról. Az lm memoriam rovatban az egykori tanítvány, Kriza Ildikó a komáromi születésű Liikő Gábortól ( 1909-2001 ). Demény István Pál ( 1948-2000) erdélyi folkloristától Pozsony Ferenc búcsúzik, Viga Gyula pedig Fiigedi Márta (1949-2000) életpályáját méltatja, közzétéve a fiatalon elhunyt néprajzkutató és muzeológus tudományos publikációinak válogatott bibliográfiáját. Végezetül az Ismertetések rovatban huszonkét könyvismertetést találunk. Ethnographica et Folkloristica Carpathica 12-13. Műveltség és Hagyomány XXX-XXXl. An International Festschrift to commemorate the 60th birthday Mihály Hoppál. Edited by Elek Baitha - Veikko Anttonen. Debrecen - Turku 2002, 485 p., ill. —LJI— Egy közös kiadású nemzetközi, angol és német nyelvű kötettel köszöntötte a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke, valamint a finnországi Turku-i Egyetem Kultúratudományok Tanszé165
