Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
Az interjú szövegét időrendi sorrendben 10 fejezetre tagolja (Menekülés az SS elől a magyar hadseregbe; A magyar katonaság kötelékében; A fronton; Hadifogságban; Újra otthon; Kitelepítés; Menekülés keletről nyugatra; Kivándorlás Kanadába; A kanadai farmer élete és gondolatvilága; Generációs változások). A kötet végén Dégh Linda írásainak bibliográfiai jegyzéke található. Dobrovits Mihály összeáll.: Megtalált örökség. /. Nemzetközi Vámhéry Konferencia. Vámhéry Tanulmányok. Dunaszerdahely: Liliom Aurum 2003, 244 p. L. Juhász Ilona A hagyományteremtés céljából rendezte meg a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyvkiadó az ugyancsak ebben a városban tevékenykedő Vámbéry Polgári Társulással közösen 2002. október 5-6-án az I. Nemzetközi Vámbéry Konferenciát. A konferenciának helyet adó Dunaszerdahelyhez a Pozsonyszentgyörgyön született tudós annyiban kötődik, hogy gyermekkora nagy részét ebben a városban töltötte, mivel apja halála után édesanyja második férjével itt telepedett le. Abban, hogy az utóbbi években Vámbéry Ármin alakja előkerült a feledés homályából, nagy szerepe van a Lilium Aurum Könyvkiadónak, amely évek óta azon fáradozik, hogy ismét ráirányítsa a szakma és egyben az egész társadalom figyelmét e tudós személyiség életművére és nem mindennapi életútjára, szorgalmára. A kiadó Vámbéry néven irodalmi kávéházat nyitott, ahol kéthetente könyvbemutatók, irodalmi és társadalmi rendezvények zajlanak. Vámhéry Könyvek címmel 2000-ben sorozatot indított melynek első kötete Vámbéry Dervisnthában Közép-Azsián át c. müve volt, amit Vámos Magda Rest'd Efendi c. Vámbéry Ármin életét bemutató munkája, majd a nagy utazó Küzdelmeim c. önéletrajzi regénye és Kis József Vámhéry nyomában. Egy filmrendező naplójából c. kötete követett a sorban. Vámbéry újrafelfedezéséhez nem kis mértékben járult hozzá a fent említett Megtalált örökség címet viselő konferencia is. Az itt elhangzott előadásokból Dobrovits Mihály Vámbéry-kutató (maga is tartott előadást a tanácskozáson) állította össze a most szóban forgó kötetet. A konferencia anyaga elé írt bevezetőjében Dobrovits Mihály Vámbéry tudósi pályájáról elmélkedik, rámutatva, hogy az 295 tételből álló életmű több rétegű, több szempontból értékelendő. Nagyon fontos, hogy az egyes rétegeket különválasztva vizsgálja a tudomány, hiszen nem csupán a magyarok eredetének megszállott kutatóját és a nemzetközi politikai szakírót kell látnunk benne, hanem külön kell értékelni az útleíró Vámbéryt, akinek útleírásai és Közép-Ázsiáról szóló írásai etnológiai forrásmunkává váltak, de egyszersmind figyelembe kell vennünk politológusi, stratégiai elemző munkáit, s nem kevésbé oda kell figyelnünk a földrajztudós és földrajzi szakíró Vámbéryre is. Dobrovits felhívja a figyelmet a tudós egyetlen, német nyelven megjelent, a XIX. századi iszlám világról írott elemzésére, amelynek alapján - véleménye szerint - Vámbéryt lényegében az iszlám első, tudományos igényű kutatójaként kell számon tartanunk. A dunaszerdahelyi Zsigmond Tibor írása az 1831. március 19-töl 1913. szeptember 15-ig terjedő, azaz a Vámbéry egész életét felölelő időszak tükrében mutatja be Dunaszerdahely történetét. Lényegében eléggé száraz adatfelsorolásáról van szó. véleményem szerint elég lett volna valamivel elmélyültebben inkább azzal az időszakkal foglalkozni, amikor Vámbéry gyermekkorát töltötte ebben a városban. Sokkal izgalmasabb lett volna megkeresni és elemezni azokat a helyi vagy regionális sajtóban található írásokat, amelyek Vámbéry életművét vagy életútját méltatták. Néhány ilyen írás szó szerinti közlése bizonyára nagyobb érdeklődésre számíthatott volna, s több új adalékkal szolgált volna Vámbéry életéhez, mint az (egyébként egy másik kötetben a Lilium Aurum jóvoltából amúgy is megjelent) önéletírásá160
