Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Könyvismertetések

Brückner valamennyi (eddig publikált) írását, hiszen a megjelent könyveinek szövegét nem tartalmazzák. A csupán „kisebb írásokból" álló gyűjtemény más szempontból sem teljes: a szerző ugyanis jelenleg is folyamatosan alkot. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az előre megtervezett könyvsorozat 2000-ben történt elindítása óta már egy újabb kötetnyi tanulmánya, cikke látott napvilágot, amelyek újraközlése egy pótkötet beiktatását tette szükségessé (XII/1.).

A könyvsorozatot átfogó cím ( Volkskunde als historische Kulturwissenschaft) már önmagában rejti Brückner tudományos világképének egyik legfőbb rendezőelvét: számára a néprajz olyan történeti jellegű tudományág, amely mindenekelőtt a kultúra vizsgálatára hivatott. A történeti nézőpont valóban végigkíséri az összegyűjtött tanulmányok hosszú sorát, ezzel együtt azonban a brückner-i szemléletmód mégsem vált sohasem kategorikusan „történetinéprajzivá". Noha a német (és egyben az európai) néprajztudomány berkein belül, a XX. század második felében lezajlott viták, irányzatok, megújítási törekvések hálójába nemegyszer Brückner is belekerült, munkássága mégis átívelte a különböző iskolák torzsalkodásait, az irányzatokhoz tartozás sokszor szűk levegőjű állapotát. A vvürzburgi egyetem néprajzi katedrájának sáncai mögött, kiváló kollégák és tehetséges tanítványok körében olyan fellegvárat épített, amely máig működő és az elsők között számon tartott folyóiratok, megkerülhetetlen fontosságú köteteknek helyet adó könyvsorozatok és a (keletre is kiterjedő) szakmai kapcsolatok ápolását bizonyító konferenciák hosszú sorával írta be magát az európai tudománytörténetbe.

A most tucatnyi kötetben közreadott több száz tanulmány rendszerezése önmagában sem volt egyszerű feladat. A szerkesztés során nyilván fölvetődött a kérdés: talán a megjelenés szerinti időrendben, vagy valamiféle szorosan értelmezett tematikai rendben, netalántán műfajonként (mondjuk: elméleti tanulmányok, esettanulmányok, szakmai programadó cikkek, kisebb közlemények, lexikoncímszavak stb.) lenne célszerű közölni a hatalmas szöveganyagot. A végeredmény mindezeknél az ötleteknél ésszerűbben és a brückner-i logikához hívebben alakult: egyfajta elméleti jellegű tematikus rendezés született. Ennek lényege, hogy az egyes kötetek címében és fejezetbeosztásában különféle teoretizáló fogalmak képeznek sarokköveket, amelyek azontúl, hogy a tematikus rendszerezés fogódzóivá váltak, egyben a szerző tudományos munkásságát is egy magasabb, elméleti szintre helyezik. A kötetek sorrendben a következő címeket viselik: I. Kultúra és nép; II. A néprajz tudomány- és intézménytörténete; 111. Néprajzkutatók a XX. században; IV. Korszellem és kortárssáig; V. Képek és nyilvánosság; VI. Művészet és fogyasztás; VII. Anyagi dolgok és reáliák; VIII. Emberek és divatok; IX. Kultúrteclmikák; X. Vallásosság és félekezet; XI. Történetek és történelem'. A *

* A könnyebb könyvészeti kereshetőség végett álljanak itt az egyes kötetek címei a megjelenés nyelvén is:

I. Kultur und Volk (Begriffe, Probleme, Ideengeschichte)

II. Wissenschafts- und Institutionengeschichtc der Volkskunde

III. Volkskundler im 20. Jahrhundert

IV. Zeitgeist und Zeitzeugenschaft l%8 1998

V. Bilder und Öffentlichkeit (Ästhetische Theorienbildung, museale Praxis, Quellenkritik)

VI. Kunst und Konsum (Massenbilderforschung)

VII. Materialien und Realien (Stoffwertigkeiten, Symbolwelten, Zeichensysteme)

VIII. Menschen und Moden (Bekleidungsstudien zu Kommunikationsweisen)

IX. Kulturtechniken (Nonverbale Kommunikation. Rechtssymbolik, Religio carnalis)

X. Frömmigkeit und Konfession (Verstehcnsproblcme. Denkformen, Lebenspraxis)

XI. Geschichte und Geschichten (Weltvermittlung durch narratives Verständigen)

XII/1. Volkskunde als historische Kulturwissenschaft (Nachträge)

155