Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
Botík, Ján: Slováci v argentínskom Cliacu. Historický a etnokultúrny vývin pestovateľov bavlny. Los Eslovacos en el Chaco Argentina. DessarroUo historien y ét ni co-cultural de los cultivadores de aldogôn. Bratislava: Lúč 2002, 300 p., ill. L. Juhász Ilona Fél évet töltött Ján Botík Argentínában, ahol az észak-argentínai Chaco tartományban folytatott kutatást az ottani szlovákok körében. A körülbelül harmincezer lelket számláló argentínai szlovák népesség nem számít a legnagyobb lélekszámú amerikai szlovák kolóniának, azonban a néprajzi kutatás számára az egyik legizgalmasabb terület. Bár az évek során több szlovák néprajzkutató is megfordult Argentínában, s az itt folytatott kutatások eredményeként számos publikáció is született, korántsem vált ismerté e szlovák kolónia kultúrájának minden szegmense, a kutatók számára még hosszú időre maradt elvégzendő feladat. Hiszen egyetlen kultúrát sem lehet teljes egészében megismerni, mert az gyorsan változik, s ezáltal mindig újabb és újabb témák és szempontok merülnek fel. Ján Botíkot rokoni kapcsolatok is fűzik az argentínai szlovákokhoz, az ottani rokonoknak nagy szerepe volt abban, hogy a szerző ilyen hosszú időt tölthetett ebben az országban. A szlovákok három hullámban érkeztek Argentínába. Az első ilyen szakasznak a 19. század végétől az első világháború kitöréséig tartó időszakot tekinthetjük. Ekkor első sorban magánszemélyek érkeztek, mindenekelőtt nőtlen férfiak, de ők aránylag gyorsan és nagy mértékben beolvadtak, asszimilálódtak az argentin közösségbe, így számuk statisztikailag csak hozzávetőlegesen határozható meg. A második kivándorlási hullám már tömeges volt, ez a szakasz a két háború közti időszakra (1921-1938) esik. A becslések szerint ekkor körülbelül 28 ezer szlovák keresett és talált új hazát Argentínában. A kivándorlási hullám harmadik, egyben befejező szakasza a második világháború utáni évekre, s az 1947-től 1951-ig tartó időszakra esik. tikkor már nem csupán munkát kereső nincstelenek jöttek Argentínába, hanem nagyszámú politikai menekült is, akik közül sokan az 1939-1945-ig létező Szlovák Köztársaságban töltöttek be vezető pozíciókat, a kulturális, politikai és a gazdasági élet számos egykori prominens képviselője is köztük volt. A Csehszlovákia Szovjetunió általi megszállását követően 1968-ban csupán két szlovák politikai menekült, két diák érkezett ide. Tanulságos a Ján Botík által összeállított lista, amelyen Saenz Pena településen és annak környékén élő bevándorolt szlovák családok vezetéknevét sorolja fel, külön-külön feltünteti, hogy melyik ország melyik településéről érkeztek. Az argentínai, továbbá valamennyi dél-amerikai szlovák emigráns szellemi központjának Buenos Airest tartják, annak ellenére, hogy a fővárosban élő szlovákság nem egy egységes tömbben lakik, hanem a különböző városrészekben alkotnak kisebb-nagyobb kolóniákat. Itt hozták létre 1926-ban a Szlovák Kulturális Egyesület (eredetileg Szlovák Munkásegylet néven működött), amely a mai napig rendszeresen jelentet meg különféle újságokat és kalendáriumokat. A Ján Botík által kutatott Chaco tartományban élő szlovákok elsősorban gyapottermesztéssel, s annak feldolgozásával foglalkoznak, a mai virágzó gazdaságokat az egykori kivándorlók az őserdők helyén hozták létre. Az itt élő szlovák kolóniát azonban nem csupán a mai Szlovákia területéről kivándorolt családok alkotják, hanem érkeztek ide Magyarországról, Romániából, az egykori Jugoszlávia területéről, valamint Bulgáriából is. Ján Botík alapos vizsgálódást végzett e különböző országokból és különböző időben érkezett szlovákok körében, különös tekintettel a kölcsönhatásokra, az egyes kultúrelemek átadására, átvételére. Több családi fényképalbumot is rendelkezésére bocsátottak, amelyek nagy segítségére voltak kutatásában, s általuk egy sor fontos információhoz jutott. Számos fényképet közöl ezekből 153
