Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
körül. A 2002/1-es szám a népi építészet kutatásának új kihívásait veszi számba, míg a második egy, a hagyományos néprajztudomány módszertanán és terminológiáján edződöttek számára szokatlan problematikát, a „tudásmenedzsment” kérdéseit veti tol. Többek között a különféle néprajzi tematikájú internetes oldalakról is kapunk belőle egy jól hasznosítható öszszeállítást. Ugyanebben a számban (tehát a 2002/2-ben!) olvashatjuk Roland Pongratz tudósítását a Passaui Egyetem Walter Hartinger professzor nyugdíjba vonulásával indokolt bezárási kísérletéről, az ebből kipattant ellenállási hullámról (kiil- és belföldről postázott levelek százai az egyetem rektorának és a bajor tudományos miniszternek címezve, aláírásgyűjtés, sajtókampány, demonstráció 2003. január 25-én - ismétlem, minderről a 2002-es számban, bizonyítva, hogy ha egy folyóirat megjelenése késik is, az események fősodráról mégsem szabad lemaradnia), aztán a Happy End-ről - amiről ma már tudjuk, hogy nem az, ami... Minden egyes tüzet tartalmaz ezen kívül krónika-szerű, a legfontosabb bajorországi néprajzi rendezvényeket bemutató rovatot, továbbá recenziókat, a beérkezett új kiadványok listáját és a bajor egyetemek néprajzi tanszékeinek időszerű előadáskínálatát, valamint szakdolgozatainak és doktori disszertációnak időszerű jegyzékét. BiC'ZÓ Gáiíor szerk.. Antropológiai irányiatok a második világháború után. Debrecen: Csokonai Kiadó - Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék. 2003, 283 p. /Antropos/ L. Juhász Ilona Antropos néven egy új sorozatot indított útjára a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéke a debreceni Csokonai Kiadóval közösen. E vállalkozás célja, hogy hozzáférhetővé tegye a diákok, kutatók és az érdeklődő szakmai közvélemény számára a kulturális antropológia klasszikusainak írásait, mivel ezek eddig magyar nyelven megjelent szakirodalma nagyon hiányos. A tervezett sorozat e mostani első kötete R. Jon McGee és Richard L. Warms. Anthropological Theory címmel megjelent szöveggyűjteményére épül, s annak struktúráját is követi. Azáltal, hogy a lábjegyzetekben a tanulmányok megértését segítő és a szerző elképzeléseit értelmező kommentárokat találhat az olvasó, azok számára is érthetővé válnak a szövegek, akik egyáltalán nem jártasak a kulturális antropológiában, de azoknak se lesz kárára elolvasni ezeket, akik már valamilyen szinten ismerik az eddig magyar nyelven megjelent irodalmat. A sorozat első kötetéhez írt előszavában a sorozatszerkesztő Biczó Gábor kifejti, hogy e mostani első kötet szövegválogatásánál, összeállításánál tulajdonképpen egyfajta számvetésre törekedett, az antropológia alapvető kérdéseit veti fel: ..milyen módszerek, elméleti eszközök. gyakorlati technikák állnak rendelkezésre, hogy egy másik kultúrát, társadalmat, a benne éld egyént és az öt meghatározó közösséget megértsük? És valójában mi motiválja ezt az érdeklődést, a kíváncsiságot, az erőfeszítést, hogy a másikat a megértésen keresztül magunkhoz köze! emeljük? Mit is ériünk, mikor valamit megértünk? Paul Ricouert parafrazálva az antik görög tapasztalat kiterjesztésével talán cgvet megfogalmazhatunk a lehetséges válaszok közül: az út önmagunk megértéséhez mindig a másik megértésének kerülőútján vezet. " Ezen kérdések megválaszolásának céljával készült e kötet, lehetőséget teremtve a második világháború utáni antropológiai irányzatok megismerésére. A kötetben nyolc antropológiai irányzat törekvéseit tanulmányozhatjuk, valamint ezek jelesebb képviselőivel ismerkedhetünk meg, s olvashatunk ízelítőt írásaikból. Mivel ismertetésünk célja nem a kötet részletes, elemző bemutatása, hanem a figyelemfelkeltés, az egyes fejezeteket csupán a tartalomjegyzék alapján vázoljuk. A zárójelben az 149
