Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
Acta Ethnologien Danubiane/ 5-6 (2003-2004). Komárom—Komárno Ablonczy Balázs - ifj. Blriínyi Iván - Hatos Pál - Kiss Rhka szerk.: Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kása László születésnapjára. Budapest: Books in Print Kiadó 2002, 579 p.-lj-Kósa László akadémikust, a budapesti ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének professzorát hatvanadik születésnapjai alkalmából 2002-ben több szakma is köszöntötte. A néprajzkutatók, folkloristák által írott tisztelgő tanulmányok egyrészt a Néprajzi Látóhatár külön, tematikus számaként (2002/1-4), valamint a Fórum Társadalomtudományi Szemlében, önálló tanulmányblokként (2002/2) jelentek meg. A most szóban forgó kötetet az ünnepelt történész, művelődéstörténész tanítványai állították össze és Kosa történeti érdeklődéséhez kapcsolódik. A több mint négy tucat dolgozatot öt egységbe sorolták az összeállítók (Kánonok és kihívások; Régi magyarokról; Egyház, felekezet, identitás; Művelődés: pályák és intézmények; Közép-Európa: nemzetek, nemzetiségek), s ezek az egységek visszatükrözik az ünnepelt főbb érdeklődési területeit is. A kötet végén Ablonczy Balázs és Ablonczy Bálint által készített beszélgetés, életút-kép olvasható, majd Kosa László publikációinak jegyzéke zárja a gyűjteményt. Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Válogatta és sajtó alá rendezte Hídvégi Violetta. Tatabánya 2000. 252 p. /Castrum Könyvek 77 L. Juhász Ilona Alapi(y) Gyulának, a komáromi múzeum egykori igazgatójának különböző helyeken megjelent cikkeit, tanulmányait találjuk a Virág Jenő sorozatszerkesztő nevével fémjelzett Castrum Könyvek legújabb kötetében. Az írásokat Hídvégi Violetta válogatta, szerkesztette, és hat nagyobb egységbe, témakörbe csoportosítva adja közre. Az első. Elődök a tájon c. fejezeten régészeti témájú cikkeket olvashatunk a kamocsai cölöpépítményekről, a római kori Brigetioról, valamint a Vág-Duna alsó csallóközi jobb partján feltárt lovasnomád sírokról, s egy hosszabb lélegzetű írásban pedig a középkori csallóközi halászatról. A Hadviselés és hazaszeretet c. részben nyolc írás szerepel a jelzett témakörből, mint pl. a Vérdíj a Rákócziak fejére, Katonaság és polgárság, Az 1684-i budai táborozás történetéhez. Utolsó nemesi felkelés és József nádor levele Komárom vármegyéhez stb. A harmadik témakör a Bűn és bünhödés címet viseli, itt olyan írások szerepelnek, mint a Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében a XVII1. században, Házasságtörő büntetése 1736-ban, Kettős házasság büntetése 1743-ban, valamint Patkós Körmendinéről szóló történet. A magyar nyelv dicsérete c. részbe elsősorban a nyelvápolás, az irodalom témakörével foglalkozó írásokat válogatták, mint pl. a Magyar nyelv a vármegyében, Szenei Molnár Albert komáromi prédikátorsága, A szülőföld Jókai regényében stb. A legutolsó, Komárom vármegye jelesei c. fejezetben a Komáromból származó, vagy a városhoz valamilyen módon kötődő neves személyiségeket veszi sorra. Az összeállításban szereplő írások eredeti megjelenési helyének könyvészeti adatait a Függelékben találjuk. 143
