Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Anyagközlés - Pusko Gábor: "Megadja a módját, mint kálosiak az óbégatásnak".

Acta Ethnologica Danubiana 4 (2002), Komárom-Dunaszerdahely “Megadja a módját, mint kálosiak az óbégatásnak!“ Proverbiumok egy munkaközösség tagjainak szókészletében a gömöri Tornaiján PusKO Gábor Jelen munkámban egy szűk csoport (munkaközösség) tagjai, illetve a velük rendszeresen kap­csolatban álló emberek által, a beszélt nyelvben használt proverbiumokat gyűjtöttem össze. Egy tornaijai magánvállalat - ital-, és élelmiszer-nagykereskedés - alkalmazottjaként a napi munka, vagy éppen a munka utáni beszélgetések alkalmával végeztem az adatgyűjtést mun­katársaim körében. Ez a közeg már csak azért is megfelelt az adott probléma vizsgálatához, mert több kutató szerint a közmondások és szólások legtöbbször átlagembereknek, egy adott közösségen belül tipikus és nem kivételszámba menő egyéneknek a világképét fejezik ki, ami egyúttal annyit is jelent, hogy általában értékőrző magatartásra ösztönöznek (Szemerkényi 1988, 217). Az említett munkaközösség közmondás-, és szólásrepertoárján túl lejegyeztem azokat a közmondásokat, szólásokat, csúfolókat is, amelyeket a cég ügyfeleitől - Tornaija és a környező falvak kereskedőitől, kocsmárosaitól és az árut szállító fuvarosoktól - hallottam. Ezek azonban a gyűjteménynek csak egyhatodát teszik ki (a cég alkalmazottaitól 290, rend­szeresen visszatérő ügyfeleitől 64 szólást, közmondást jegyeztem le). A gyűjtést 1998-ban és 1999 első hónapjaiban végeztem. Ez az időszak, úgy vélem, ele­gendő volt a közösség által használt proverbium-készlet megismeréséhez1. Egy idő után ugyanis már csak a korábban lejegyzett kifejezések ismétlődtek. Legfőbb “adaközlőim“ tehát munkatársaim voltak. Azért az idézőjel, mert nem beszélhe­tünk klasszikus értelemben vett irányított kikérdezéses gyüjtőmódszerről, hanem a “jelen lenni“ elvet követtem. Ez annyit jelent, hogy az elhangzott proverbiumokat és csúfolókat fél­revonulva, szinte titokban írtam le. így csaknem teljesen sikerült elkerülnöm, hogy olvasmá­nyaikból, a televízióból vagy az egykori iskolai tananyagból idézgessenek, tehát jelenlétem­mel, vizsgálódásommal nem befolyásoltam őket. Természetesen előbb-utóbb észrevették ügyködésemet, ilyenkor néhány hetes szünetet tartottam, hogy megfeledkezzenek a dologról. Ezzel szemben a módszer hátránya az, hogy nem használhattam magnetofont, s így a hangtani sajátosságok rögzítésétől munkám folyamán kénytelen voltam eltekinteni. Ugyanis egy-egy közmondás vagy szólás elhangzása után, az imént vázolt elvek alapján nem állhat­tam oda munkatársaim elé, hogy a kedvemért ismételjék meg, mondják magnetofonra mind­azt, amit az imént mondtak. Nem beszélve arról, hogy egy munkahelyen ez alighanem keresz­­tülvihetetlen lenne. Ezzel szemben a szavak tájnyelvi alakját az elhangzott formában jegyez­1 Úgy vélem, hogy az általam követett módszernek ez a leggyengébb pontja. Ugyanis senki sem állíthatja teljes bizonyossággal, hogy több új elem már nem kerül elő. A gyűjtőmunka lezárásának időpontját a gyűjtött anyag mennyisége, minősége, a türelem és a lehetőségek határozzák meg. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom