Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és az Etnológiai Központ. Eredmények és feladatok. Tudományos tanácskozás Komáromban 2002. október 5-én - Lukács László: A szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák első négy kötetéről
Garamvölgye, Haladás, Gömöri Hajnal, Gömöri Szó, Csermosnya, Zempléni Szó) rendszeresen helyet biztosítottak a néprajzi cikkeknek. Örvendetes, hogy e lapok mögött egy-egy néprajzos szerző, önkéntes néprajzi gyűjtő, sőt néhány helyen (pl. Dunaszerdahely, Galánta, Érsekújvár, Komárom, Ipolyság, Fülek, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Nagykapos, Királyhelmec) egy kis magyar néprajzi központ, Csemadok néprajzi szakcsoport, járási múzeum állt. A néprajzi témák iránti érdeklődést jelzik a Hétben “Gyökér hozta fáját...”, valamint a “Hej, halászok, halászok...”, a Tábortűzben “Asztaltól felkelvén-táncolni kezdette...”, a nagykürtösi Haladásban “Mikszáth néprajza és annak utóélete”, a Zempléni Szóban “Kasos méhészet az Ung vidékén” címmel megjelent cikksorozatok, amelyeket felvidéki kollégáink írtak. Jelentőségüket bizonyítja, hogy egy korábbi, Tábortűzben napvilágot látott sorozat alapozta meg Liszka József Agas-bogas fa című könyvét, amely eddig négy kiadást ért meg. Negyedik kiadása 2002 májusában jelent meg Dunaszerdahelyen a Lilium Aurum Könyvkiadónál. Fontosságát alcíme bizonyítja: Néprajz fiataloknak. Második kiadását Katona Imre ismertette az Ethnographiában 1995-ben. A felvidéki magyarság néprajzi kulturális örökségének feltárására, bemutatására irányuló törekvéseket a bibliográfiában tanulmányok és könyvek sora jelzi. Ez a munka az 1970-es években a kutatók egyéni kezdeményezéseként indult, majd az 1980-as évek közepétől egyes intézmények (múzeumok, Magyar Néprajzi Társaság, Magyar Tudományos Akadémia, Csemadok, honismereti mozgalom) is támogatták. Az intenzív, tartalmas szakmai kapcsolatok éveinek nevezhetjük ezt az időszakot. A Ceausescu-rendszer, a falurombolás idején az erdélyi kollégák alig jöhettek Magyarországra. Viszont rendszeresen részt vettek néprajzi rendezvényeinken a szlovák és a szlovákiai magyar néprajzkutatók. A bibliográfia is feldolgozza a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjában, Budapesten, 1986-ban lezajlott, majd 1987-ben a Folklór és Tradíció kiadványsorozat IV. kötetében megjelent “A hagyományos kultúra a szocialista társadalomban” című szlovák-magyar bilaterális konferencia előadásait. A rendezvény címe ma már időszerűtlen, de napjainkban is figyelemre méltóak a szlovák és magyar, köztük a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar néprajzkutatók által elemzett témák, a felmerült kérdések, a kutatásban elért eredmények. Tiszteletre és követésre méltó a kötetben az a szemlélet és törekvés, amely mindkét nép kulturális örökségének megmentésére, kölcsönös megbecsülésére irányul. Meghívták a felvidéki magyar néprajzkutatókat 1987-ben Esztergomba a Dunántúli Néprajzi Napra, előadásaik a Komáromi Megyei Néprajzi Füzetek 3. számában jelentek meg. Ekkor már folyt Körmendi Géza irányításával a történeti Komárom és Esztergom vármegyék néprajzi kutatása magyarországi és szlovákiai magyar néprajzkutatók bevonásával. E közös vizsgálatok eredményeként jelent meg Tatabányán az 1990-es években a Paraszti élet a Duna két partján című kiadványsorozat négy kötete. A közös gyűjtőakció történetéhez is számos beszámoló címének közlésével járul hozzá a bibliográfia. Néprajzi konferenciákon szerepeltek a felvidéki magyar kutatók Székesfehérváron, Veszprémben, Miskolcon, előadásaik itteni kiadványokban láttak napvilágot. Ugyanakkor magyarországi néprajzosok 1987-ben Kéménden és a Szilicei-fennsíkon, 1988-ban Kicsinden vettek részt néprajzi kutatótáborban. Újitás a bibliográfiában, hogy a legjelentősebb felvidéki magyar vonatkozású könyvek, tanulmánykötetek, periodikák címlapját illusztrációként közli. E fontosnak tartott műveket, legalább az első kötetből, nekünk is illik felsorolni: Csáky Károly: Hallottátok-e már hírét? Pozsony, 1987; Fehérváryné Nagy Magda: Parasztgazdaság a XX. század első felében. Gútai példa. Budapest, 1988; Komárom Megyei Néprajzi Füzetek 3. Tatabánya, 1988; Kotics József: Népi méhészkedés Gömörben. Debrecen, 1988; N. László Endre: A Duna aranya. Aranymosás a Csallóközben. Pozsony, 1988; Néprajzi Közlések IV. Pozsony, 1988; Új Mindenes Gyűjtemény 7. ‘'Kurtaszoknyás hatfalu. ” Pozsony, 1988; Paládi-Kovács Attila: Elet-224
