Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
A budapesti Néprajzi Múzeum értesítőjének 82. évfolyama részint a 2000. április 26-27-én Felsőtárkányban Korszerű gyűjteménykezelés címmel megrendezett tanácskozás, tanulmánynyá átdolgozott előadásait tartalmazza. Ezt a blokkot a Néprajzi Múzeum mütárgyvédelmi programja két külföldi konzulensének az írása egészíti ki. A Kitekintés rovatban különféle külföldi kézikönyvekben megjelent négy tanulmány magyar fordítását olvashatjuk. A Könyvek rovatban fontos külföldi muzeológiai kézikönyvek ismertetéseit olvashatjuk, s a füzetet a gyüjteménykezelés és a megelőző műtárgyvédelem válogatott irodalma zárja. L. Néprajzi Látóhatár 2002/1-4 A Györffy István Néprajzi Egyesület megújult küllemű (csak azt nem értem, mi indokolhatta a gerincfeliratnak az angolszász gyakorlatnak megfelelő átfordítását), tizenegyedik évfolyamába lépett, összevont 1-4. száma tanulmányaival a hatvan éves Kosa Lászlót köszönti. A Keményfi Róbert és Kemecsi Lajos által szerkesztett kötet elején Bartha Eleknek, az ünnepelt életútját és szakmai eredményeit is felsorakoztató köszöntője áll, amit Keményfi Róbert interjúja követ az ünnepelttel. Ezt a Keményfi Róbert által válogatott és szerkesztett, meglehetősen nehezen áttekinthető bibliográfia egészíti ki, amely Kosa Lászlónak első sorban a táji-történeti tagolódás, valamint a nemzetiségi problematika kérdéseivel foglalkozó tanulmányaira koncentrál. Különben maga az egész kötet is a táji tagolódás (modemül: térszerkezet, térszerveződés), illetve annak negációja kérdésköreinek az újragondolására épül. A hat egységbe sorolt tanulmányok először a kultúrák, tájak, régiók fogalomköréhez kapcsolódó elméleti meglátásokat rögzítik (Csíki Tamás, Fejős Zoltán, Paládi-Kovács Attila, Borsos Balázs, Voigt Vilmos, Hoppál Mihály). A második blokk a vallásosság táji variánsait (Keményfi Róbert, Lackovits Emőke, Barna Gábor, P. Szalay Emőke, Szigeti Jenő, Telenkó Bazil Mihály, Madar Ilona), míg a harmadik a nemzetiségek térbeli elhelyezkedésének a problematikáját tárgyalják (Kocsis Károly, Gyivicsán Anna, Dankó Imre). A negyedik csoportot a táj és kultúra kölcsönhatásainak a vizsgálatával foglalkozó dolgozatok alkotják (Viga Gyula, Selmeczi-Kovács Attila, Szilágyi Miklós). Az ötödik egységbe a vélhetően máshová nem sorolható tanulmányok kerültek Tájak, régiók tárgyi, szellemi öröksége címen (Tátrai Zsuzsanna, Pozsony Ferenc, Nagy Ilona, Lukács László, Ujváry Zoltán, Bődi Erzsébet, Gráfik Imre). Végezetül pedig egy olyan jelenség (a variálódás jelensége az Internet közegében) tárgyalására kerül sor, ami nem köthető egy adott térhez (Dallos Csaba). Kosa László a kötetben közzétett interjúja végén mondja, hogy “a magyar néprajz sosem tájékozódott olyan sok irányba, mint ma, sosem volt olyan színes, összetett érdeklődésű, mint most”. Nos, az őt köszöntő kötet tematikai és szemléleti sokszínűsége is ezt a megállapítást támasztja alá. L. Paládi-Kovács Attila (főszerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben II. Gazdálkodás. Szerkesztő: Szilágyi Miklós. A szerkesztő munkatársai: Égető Melinda - Kupó Jenő. Budapest: Akadémiai Kiadó 2001, 1170 p., ill. A Magyar néprajz nyolc kötetben előmunkálatait még az 1970-es évek közepe táján kezdték meg a Magyar Tudományos Akadémia (akkor még) Néprajzi Kutató Csoportjának munkatársai. Mára, az első kivételével az összes kötet megjelent. Mielőtt a legutóbb napvilágot látott kötetet bemutatnánk, álljon itt az „előzmények“ jegyzéke, nem a megjelenés, hanem a számozás rendjében: Néprajzi Értesítő 2000 174
