Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
korára (1872-1933), a néprajz mint nemzeti tudomány időszakára (1933-1949), valamint a közelmúltra és jelenre. Az efféle korszakolás során óhatatlanul némi elnagyolására van szükség, hiszen kivételek, „kilógó“ előfutárok vagy amolyan kövületekként megmaradt utolsó mohikánok mindig voltak és lesznek is. Nyilván a domináns szemléletmódot, a hangadó irányzatokat kell ilyen esetben kiemelni és ezt tette Kosa is. Könyve első kiadása 1989-ben látott napvilágot. Ahhoz képest ez a kiadás figyelembe vette a közben eltelt másfél évtized kutatási eredményeit. Mindamellett a harmadik évezred kapujában megfogalmaz néhány olyan gondolatot is, amelyek tudományszakunk jövőjét, perspektíváit is fölvázolják. A kiadványt eligazító jegyzetapparátus, arányos irodalomjegyzék, valamint névmutató zárja. L. Kotics József: Mások tekintetében. Miskolc: Miskolci Egyetem 2001, 195 p. /A Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék Könyvei 4./ A Heller Ágnestől kölcsönzött szóösszetétel voltaképpen bármelyik valamire való, néprajzi tárgyú könyv borítójára felírható volna, hiszen - optimális esetben - arról szól a néprajzi kutatás, hogy „mások tekintete kíséri az egyén minden ténykedését“. Kotics József tanulmánygyűjteményének egyes darabjai (még ha megszületésük pillanatában nem is olyan biztos, hogy minden egyes esetben ilyen célzattal készültek) azonban kiélezetten figyelnek a „személyes és társas lét dimenziójában“ állandóan jelen levő feszültségre. A társadalmi kontroll, erkölcsi értékrend, a nő szerepének a változása a polgárosodó parasztközösségben a témája az első blokk tanulmányainak. A második az etnikumok együttélési modelljeit vizsgálja a háromszéki Zabola cigányainak, valamint a bukovinai székelyek és németek mindennapi konfliktusainak a példáján. Végezetül a parasztgazdaság és a modernizáció témakörére fűzött tanulmányok a gazdálkodói mentalitás és paraszti polgárosodás, az okszerű méhészet, valamint a gazdálkodás és életvitel példáin keresztül szolgáltatnak adalékokat a kötet címében jelzett problematika értelmezéséhez. L. Kölnéi Lívia — Balázs Erzsébet: In omnia hora — minden órában. A tizennégy segítőszent kultusza Magyarországon. H.n.: Kairosz Kiadó é.n. [2002], 158 p., ill. A szerzőpáros a (történetileg és területileg meghatározottan, különféle felállásban ismert) Tizennégy Segítőszent magyarországi kultuszának gyökereit, emlékeit tálja fel. A főleg német és (a jóval szerényebb) magyar kutatásra támaszkodó áttekintés a kialakulás feltételezhető helyét és terjedés okait, irányait is számba veszi. Több neves kutatóval (Josef Dünninger, Georg Schreiber stb.) egyetértve feltételezik a kultusz kialakulásának délnémet gyökereit, miközben arról is szólnak, hogy bizonyos szakemberek véleménye szerint a kultusz a mediterrán térségből vagy éppenséggel Bizáncból származtatható. Mindenesetre úgy tűnik, hogy Magyarországra már valóban nyugat felől, mégpedig német telepesek révén került el, s ily módon többek között a mai Szlovákia területén találjuk leggazdagabb emlékanyagukat. E korai, 15-16. századi emlékek számbavétele során a teljességre törekedtek, miközben megemlítik, hogy a későbbi, főleg barokk kori kultuszanyag teljes feltárása még a jövő kutatási feladatai közé tartozik. L. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 10 (2002) A kötet a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság 2000. évi, homoródszentmártoni vándorgyűlésének az előadásait hozza. A tanácskozás központi témája a népi orvoslás 168
