Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
Fejős Zoltán - Lackner Mónika - Wilhelm Gábor (szerk.): Időképek - Imagaes of Time. Katalógus/Catalogue. Millenniumi kiállítás a Néprajzi Múzeumban 2000. december 31. — 2001. december 31. Millenary exhibition at the Museum of Ethnography 31 December 2000 - 31 December 2001. Budapest: Néprajzi Múzeum 2001, 546 p., ill.. Amikor először hallottam a budapesti Néprajzi Múzeum Időképek c. kiállítástervéről, némi kajánsággal arra gondoltam, hogy az időről, ami elmondható, azt Thomas Mann alighanem elmondta már a Varázshegyben, túl sok újat tehát nem közölhetnek majd a kiállítás megálmodói sem. A megnyitó időpontja mindenesetre figyelemreméltó volt, ha nem is egyedülálló. Élete alkonyán Richard Wagner kikötötte, hogy a Parsifalt csak a bayreuthi Festspielhausban adhatják elő. Ez a tilalom 1912. december 31-én járt le. 1913. január 1-én 0 órai kezdettel bemutatták már Budapesten az ötórás zenedrámát, ezzel megszerezve Bayreuth után az elsőséget. Nos, valahogy ehhez hasonlóan, az Időképeket is 0 órakor nyitották meg 2001-ben, az új évezred sokat vitatott, egyik kezdetén. Maga a kiállítás, illetve a hozzá készült - könyvművészeti alkotásnak sem utolsó, legfeljebb kemény borítóért kiáltó - katalógus aztán arról győzött meg, hogy ha lényegileg újat nem is lehet mondani, ám ennek a mondandónak - némi, tudatos képzavarral élve - képtelenül sok oldalát lehet képileg és tárgyilag is fölvillantani. Hogy csak néhány fejezetcímre utaljak: Az idő talánya; A zenei idő; Az egyéni élet; A falu és a város ideje; A nép, nemzet ideje; Ezredvég, A pillanat rögzítése, A múzeum mint időgép; Halál - az utolsó átváltozás; A sámánok ideje; Játékidő, időlesés, sorsvetés stb. A kötetet Fejős Zoltán bevezetője nyitja (Utak az időhöz), amiben többek között az idő képi-tárgyi megjelenítésének, érzékeltetésének muzeoiógiai hagyományait is számba veszi. Ezek után, hatalmas és igényes kivitelezésű illusztrációs anyag kíséretében a kiállítás egyes részlegeihez kapcsolódó kistanulmányok sorjáznak. Mindegyik magyar és angol nyelven, a legfontosabb bibliográfiai adatokkal kiegészítve. Az Időképek voltaképpen az emberi kultúra színes tablója, hiszen szinte minden benne van. Mint ahogyan szinte minden kapcsolódik/kapcsolódhat valamilyen úton-módon az időhöz. L. Fél Edit: Régi falusi társadalmak. Szerkesztette és bevezette Hofer Tamás. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó 2001,404 p. A saját népét kutató etnológus mintapéldánya volt Fél Edit, aki már a negyvenes évek elején olyan kutatási módszereket alkalmazott (pl. a résztvevő megfigyelést), amelyeket egyesek manapság fedeznek föl. A kötetbe az elszórtan megjelent, társadalomnéprajzi vonatkozású tanulmányait gyűjtötte egybe a pálya- és munkatárs, Hoffer Tamás. Bevezető tanulmányában Fél Edit munkásságának helyét jelöli ki a magyar falusi társadalom kutatásán belül. Az összeállító az egész anyagot öt nagyobb csoportba rendezte: Család, nagycsalád, nemzetség; Az életút fordulópontjai; Helyi társadalmak, a kapcsolatok hálózata; A paraszti életforma változása; Összegző Írások: feladatok és elvégzett munkák. Függelékben Fél Edit néprajzi tanulmányainak bibliográfiáját, valamint a kötetben közölt írások könyvészeti adatait találja az olvasó. A kötet számunkra - általános tudományos értékein és tanulságain túlmenően - már csak azért is fontos, hiszen újraközöl a csallóközi családi gyökerekkel rendelkező Fél Edittől több, olyan térségünkben fogant alapművet mint például A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Budapest 1944) vagy az Egy kisalföldi nagycsalád társadalomgazdasági vázlata. A marcelházai Rancsó-Czibor család élete (Érsekújvár 1944). L. 161
