Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
tézetének Archívumában található kimutatás alapján községek szerint felsorolja, mely zoboralji községekben kutattak az intézet munkatársai. A kötetet gazdag irodalomjegyzék zárja. J.I. Csák y Károly: Néprajzi-honismereti írások az Ipoly mentéről. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke 2000, 281 p. /Folklór és Etnográfia 102./ A szerző a korábban, elszórtan már általában megjelent (vagy előadásként elhangzott) tanulmányait öt egységbe sorolta. Először az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal foglalkozó tanulmányok olvashatóak, mégpedig a keresztelői szokásokról, a gyermek népi gyógyításáról, az eljegyzési anyakönyvek párválasztásra, valamint az egyházi anyakönyvek halálra és temetésre vonatkozó adatairól, továbbá ipolyvarbói virrasztóénekekről. A következő tanulmánycsokor a jeles napokhoz kacsolódik. Itt a kiszehajtásról, illetve Csáb község vallásos életéről olvashatunk egy-egy dolgozatot. A hannadik egységet a társadalmi-erkölcsi élettel, munkafolyamatokkal és játékokkal kapcsolatos közlemények alkotják (A háziipar szakszókincse az Ipoly mentén; Fonóházi játékok és szokások az Ipoly mentén; A népi erkölcs s a viselkedési szokások emlékei egy história domus lapjain stb.). A Kis falunéprajz című blokkban három neves személyiség, a palócok első leírója, Szeder Fábián, a nyelvész Baloghy Dezső, valamint a néprajzkutató Manga János szülőfaluját, Csábot, Ipolybalogot és Pereszlényi mutatja be. Végezetül, Honismeret - Muzeológia címen a Hontvármegyei Múzeum Társulat százéves történetét vázolja a szerző. Az egyes szövegek után a filológiai érdeklődéssel megáldott olvasó az első megjelenés (vagy elhangzás) helyére vonatkozó adatokat is megtalálja. L. Csáky Károly: A Középsö-lpoly menti palócok népi hiedelemvilága. Egy határ menti régió népi hiedelemrendszere. Dunaszerdahely: Nap Kiadó 2001, 243 p. Csáky Károly legújabb néprajzi kötete, egy határmenti régió népi hiedelemrendszerét mutatja be. A szerző a negyedszázados kutatásai során 38 településen majdnem 200 adatközlőtől gyűjtött anyagot összegzi, elsősorban az archaikumokra fektetve a hangsúlyt. Több új, a szakirodalomban eddig nem ismert hiedelemalakra és elnevezésre bukkant. A kötetet több nagyobb fejezetre tagolja. Az elsőben kutatástörténeti éttekintést nyújt, jellemzi a feldolgozás szempontjait, valamint kutatásának célját, továbbá a szóban forgó tájegységet is. A bevezetést követő második fejezetben a mitikus lényeket, hiedelemalakokat tárgyalja, majd a harmadikat a népi gyógyászat hiedelemkörének szenteli. A következő fejezetben az emberélet fordulóinak hiedelmeit, az ötödikben a jeles napok, a hatodikban a mindennapi élet és a hetediken pedig a népi vallásosság hiedelmeit mutatja be. Ezt összegzés és a kutatott terület községeinek és adatközlőinek betűrendes mutatója követi, majd gazdag irodalomjegyzék és képmelléklet zárja. Az összegzés angol nyelven is olvasható. J.I. ČAPO ŽMEGAČ, JaSNA - JOHLER, REINHARD - KALAPOS, SaNJA - NiKITSCH, HERBERT (Hg.): Kroatische Volkskunde/Ethnologie in den Neunzigern. Wien: Verlag des Instituts für Europäische Ethnologie 2001, 491 p. /Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Ethnologie der Universität Wien. Band 22./ Az ezredforduló-táji horvát néprajz vázlatát, a fontosabb irányok, kutatási csomópontok kijelölését kapja kézbe az olvasó ebben a kötetben. A (vélhetően) a kötet szerkesztői tollából származó aprólékos bevezetés egyrészt - tudománytörténeti háttérbe ágyazva - a horvát és 153
