Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
tok története azonban a későbbiek során is közvetett vagy közvetlen kapcsolatba került más földrészek kultúráival (az Amerikából beözönlő arany serkentően hatott az európai kereskedelemre, az ugyanonnan érkező haszonnövények megváltoztatták a termelés struktúráját, sőt a távol-keleti fűszerekkel együtt az étrendet is alakították, a selyem az öltözködést formálta és így tovább). Mindezeket a szerző néhány kiemelt példán keresztül érzékelteti. Nem az egész paraszti kultúra, életmód rajzát adja tehát, hanem „mindössze“ a termelés és fogyasztás példáján mutatja be az európai parasztok életmódjának történetét. A munka néprajza (ezen belül a gyűjtögető gazdálkodás, a halászat, vadászat, a földművelés és a pásztorkodás) példáin a termelés jellemzését adja, majd a fogyasztást a második kötetben gyakorlatilag a táplálkozás nagy ívű bemutatása reprezentálja. „A szerző olyan, amilyen - néhány technikai és pénzügyi nehézséget nem vett figyelembe“ - írja Hoffmann Tamás, a szerző az első kötet bevezetésének a végén. Ezek után elmondja, hogy a fentiek következtében, a tervezettől eltérően, könyve két kötetben, ráadásul másmás időpontban lát majd napvilágot - ami így is történt. A hivatkozott, rendkívül bőséges és szerteágazó szakirodalom feloldásának jegyzékét viszont az olvasó csak a második kötet végén kapja majd. Nos, a szerző (vagy talán a kiadó?) valóban olyan, amilyen, s ennek köszönhetően az olvasó a második kötet végén sem talál irodalomjegyzéket, mivel - bár erre a megjelent két kötetben újabb utalás nincs - tudni lehet, hogy lesz egy harmadik is: benne az építkezési és öltözködési kultúra bemutatásával, továbbá a parasztcsalád szerkezeti rajzával, valamint az európai falu és az európai város összevető bemutatásával. S ha mindez egy kötetben valóban elfér, akkor - az egész nagy összefoglalást lezárva, annak rendje s módja szerint - itt kapja majd az olvasó az irodalomjegyzéket és a különféle mutatókat. Amíg ez a kötet megjelenik, a már kézbevehető kettő is nyújt annyi tudományos izgalmat, hogy feledteti az irodalmi hivatkozások feloldásának nehézségeit. Liszka József Ujváry Zoltán szerk.: A gömöri magyarság néprajza I. Debrecen 2001. 973 p. ill. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Néprajzi Tanszékén Ujváry Zoltán kezdeményezésére több mint két évtizeddel ezelőtt kezdődött el az egykori történeti Gömör megye magyar falvainak komplex néprajzi feltárását megcélzó néprajzi kutatás. A kutatási területet tehát mind a Magyarországhoz tartozó, mind a mai Szlovákia területén található egykori gömöri falvakat magába foglalta. Az eredményeket a kutatók a Gömör Néprajza c. sorozatban tették közzé, amely ma már az 55. kötetnél tart. Készül e nagyszabású kutatási program eddigi eredményeinek 3 kötetre tervezett szintézise is, amelynek első kötetét a kutatási program elindítójának 70. születésnapja alakalmából rendezett ünnepi konferencián mutatták be. Lássuk, mit tartalmaz ez a vaskos munka! Ujváry Zoltán bevezetésében Gömör megye bemutatását követően bővebb tájékoztatást kapunk a már fentebb említett kutatási programról, valamint a szerző kezdeményezésére 1989-ben létrehozott és átadott putnoki Gömöri Múzeum megalapításának körülményeiről is. A tanulmányok sorát Dávid Lóránt A történeti Gömör és Kishont vármegye természeti rajza c. írása nyitja, amely átfogó képet ad a címben szereplő témáról: megismerhetjük a kutatott terület földtani felépítését, ásványkincseit, domborzati, éghajlati viszonyait, vízrendszerét, növény- és állatvilágát stb. Havassy Péter Gömör vármegye történetét tekinti át Kishonttal való egyesítéséig, azaz 1802-ig. A gömöri táj leírása mellett alapos tájékoztatást kapunk e megye nemzetség és bir133
