Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Keményfi Róbert: Komples etikai és nyelvhatár-vizsgálatok a Kárpát-medencében. Kutatási program és szintézis. 1998 - 2002
- Angehöriger adventistischer oder baptistischer Sekten, oder zu anderen neoprotestantischen Kleinreligionen gehörende Ungarn, und die Änderung deren etnischer Selbstdefinition- Interferenzen auf dem Gebiet der Folklore, der visuellen Kultur, der Religion- Lebensformwechsel, Mobilität, Generationsunterschiede- Sprachgebrauch, Sprachzustand: Die detaillierte Untersuchung des Sprachgebrauchs in gemischten Ehen.- Die Untersuchung der ethnischen Raumstrukturen der Siedlungen, deren Neustrukturierung- Rolle der Medien in der Ausbildung des nationalen, ethnischen Bildes- Historisches Bewusstsein, oral history- Symbolische und mentale Ausgrenzungs- und Annäherungstechniken unter den verschiedenen Ethnien- Örtliche ethnische Konflikte, Weise der Konfliktbehandlungen- Kommunikationssituationen, Analyse der “Begegnungs-Kontexte” zwischen den örtlichen Dorfbewohner und den “Fremden” * Das oben Aufgeführte ist nur ein idealisierter Rahmen, die Arbeit zu umreißen. Die bisherigen Feldforschungen haben gezeigt, dass das ethnische Bild der einzelnen Dörfer in Wirklichkeit viel komplizierter ist (z.B. wegen des Zigeunertums, oder wegen der Assimilation, Mimikri). Zahlreiche ethnische Variationen sind denkbar, und das Ziel der Untersuchungen ist es, diese aufzuzeigen. Aber die vorhandenen Ergebnisse und die örtlichen Untersuchungen bieten die Möglichkeit, die Analyse des heutigen kulturellen Zustands der Sprachgrenze und/oder ethnischen Grenze im Karpatenbecken zu analysieren, und dessen heutige Bedeutung zu zeigen. Komplex etnikai és nyelvhatár-vizsgálatok a Kárpát-medencében Kutatási program és szintézis (1998-2002) Összefoglalás Az etnikai tértudomány virágkorát Közép-Európában századunk első felében főként a két világháború között élte, ám a politikai döntésekben is betölthető szerepe miatt nehezen talált magára a második világháborút követően. A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének szervezésében egy olyan tudományos programot indított, amely a múlt terhes örökségének feldolgozása után, új szemlélettel igyekszik a mai etnikai és nyelvhatárokat a Kárpát-medencében vizsgálni. A program kettős célt tűzött maga elé: a/ megvizsgálni, a XX. század végén mit jelent az etnikai és/vagy nyelvhatár a magyar és az őt körülvevő környező népek között. A kutatás tehát jelenorientált. Nem akarja semmiféle történeti kontinuitás kimutatásával az etnikai határok stabilitását igazolni, és nem akarja bizonyítani e határok változatlanságát (és változtathatatlanságát)! b/ A kutatás, az “etnicitás” problémakörének olyan társadalomtörténeti, történeti és néprajzi vizsgálatokon nyugvó, résztvevő megfigyelésen alapuló megközelítése kíván lenni, amely nem csupán az etnikus elemek stabil, egyszerűen felgyűjthető, leírható készletével számol, hanem a mindenkori kommunikatív helyzet, a résztvevők érdekei, kulturális háttere által meghatározott etnicitás-jegyeket veszi számba. Döntően az etnicitás mező- és mikroszintje jelöli ki a kutatások célját. A program 130
