Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Krónika
vidéki kutatóútjától kezdve közel húszezer folklóralkotás dallamát és szövegét gyűjtötte össze és archiválta szakszerűen, mintaszerűen. Tette ezt közel fél évszázadon keresztül, szerényen, csendben, a munkája fontosságába vetett megingathatatlan hittel és tudattal, a nehéz időszakokban is kitartással az egész északi magyar nyelvterületen, a Csallóköztől a Bodrogközig. Az Etnológiai Központ e kötet, sorozata első számának kiadásával határozottan állást foglalt a tudománytörténeti folyamatosság és folytonosság mellett. Egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a céljaiban a legújabb elméleti-módszertani eredményeket felhasználni szándékozó, az európai etnológia modem műhelyévé válni kívánó intézmény építeni akar és fog az előzményekre, így a példaként tisztelt Ág Tibor munkásságára is. A tetszetős kivitelű kötet első részében Liszka József előszavát Barsi Ernő köszöntője (Ag Tibor 70. születésnapjára), a fontos életrajzi adatokat is felsorakoztató, az ünnepelt munkásságának jelentőségét is kiemelő meleg hangú írás követi. Az ez után következő bibliográfia - L. Juhász Ilona munkája (Ag Tibor népzenei tárgyú publikációinak jegyzéke) - annak ellenére lenyűgöző (a kiváló folklorista 1951 -tői 1997- ig megjelent 236 művének, könyvének, tanulmányának és cikkének adatait tartalmazza), hogy bevallottan nem teljes. A kötet második részében hat folklorisztikai tanulmány olvasható. Danter Izabella írásából (Népi gyógyítás a történelmi Hont vármegye néhány községében) századunk első felére vonatkozó adatokat ismerhetünk meg kilenc honti településről az emberi betegségekről, azok keletkezésének okairól, tüneteiről és hagyományos gondjairól. B. Kovács István Egy 19. század eleji kéziratos vőfélykönyv (Adalék a gömöri lakodalmi szokásokhoz) című dolgozatában egy eddig ismeretlen kézirattöredéket tett közzé, tovább gazdagítva ezzel a múlt századi gömöri lakodalmakról való, Balogh Sándor református lelkész 1827-ben megjelent írása által megalapozott ismereteinket. Liszka József az európai népek hitvilágában és gyermekfolklórjában széles körben ismert katicabogárröptetőket vizsgálta meg a Katicabogár-röptetőink nemzetközi párhuzamai és értelmezési kísérletük című tanulmányában, melyben az összehasonlító folklorisztika módszerével figyelemre méltó és meggyőző rekonstrukciós kísérletet tett két típus valamikori, esetleges összetartozásának bizonyítására. Lukács László az 1848-1849-es szabadságharc gazdag mezőfoldi folklórjából tett közzé újabb adatokat a Történeti mondák az ozorai diadalról című dolgozatában, jól kiegészítve ezzel az e témában eddig megjelent írásait. Timaffy László írásában (Jelképek csallóközi és szigetközi népdalainkban) a címben jelzett tájak népköltészetének egyéni színeire, azokban a táj és a természet, a Duna és a csodálatos vízivilág visszatükröződésére, a népdalokban szereplő növények és állatok mint szimbólumok jelentéseire világított rá. Voigt Vilmos A határoktól az európai egységig a népi kultúra kutatásában címmel foglalta össze a politikailag és gazdaságilag az egységesülés felé tartó Európa kultúrájával, kultúráival kapcsolatos gondolatait, annak a reménynek adva hangot, hogy „a nem is olyan soká bekövetkező 2000. év Európa nagy részét ismét az európai kultúra szerves egységében látja majd úgy, hogy Európa népeinek kultúráját megfelelő megbecsülés, támogatás övezi majd”. Mondanivalóját két fontos problémakör köré csoportosította ( 1. Európa történetileg is változó kulturális térképe sokféleképpen tagolható; 2. a különféle kultúráknak határaik vannak, amelyeknek nem elválasztóknak, hanem összekötőknek kell lenniük), és ismét felhívta a figyelmet a kontinensünk népi kultúráit bemutató kézikönyv megírásának, kiadásának fontosságára és sürgető voltára. Hiánypótló, fontos és pontos adatközlések: történeti néprajzi dolgozat, összehasonlító és áttekintő tanulmány; népi gyógyászat, lakodalom, néphit, gyermekfolkór, történeti mondák, népdalok, kontinensünk kultúrájának egysége és sokfélesége; Hont, Gömör, Mezőfold, Csallóköz, Szigetköz, Európa. A nem túl terjedelmes, de sokszínű, változatos és tartalmas kötet méltó az ünnepelthez, Ág Tiborhoz, és jól reprezentálja az Etnológiai Központ célkitűzéseit is. Örömmel köszöntjük a Notitia Historico-Ethnologico, a legújabb magyar néprajzi kiadványsorozat első kötetét! Szaktudományunk érdekében szívből kívánjuk, hogy nagyon sok kötetet érjen meg, és hogy a bennük közölt kutatási eredmények mielőbb kerüljenek be a magyar és a nemzetközi néprajztudomány vérkeringésébe. Hála József 145
