Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)

Krónika

néprajztudomány (etnológia) legfrissebb elméleti-módszertani eredményeinek (kulturális antropológiai módszerek, Oral History, interkulturális kommunikáció stb.) figyelembevételével és alkalmazásával az európai etnológia modem szlovákiai magyar műhelye kíván lenni. Céljai elérése érdekében (országhatárokon is átnyúló) kutatási programokat dolgoz ki és bonyolít le, illetve bekapcsolódik az ilyen projektumokba.

Az Etnológiai Központ eddig az alábbi kutatási projektumokat indította be, illetve beindításukat tervezi:

1. Interetnikus kapcsolatok kutatása

Megjegyzem, hogy az ebben a csoportban bemutatandó három projektumunkra már sikerült több-kevesebb alapítványi támogatást szerezni, és külső munkatársak bevonásával ezek megvalósítása folyamatban van.

1.1. Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északnyugati részén (1998—1999)

Mivel a mai Szlovákia déli határmenti sávjában, elsősorban a falvakban és kisvárosokban élő több mint félmilliós magyarság az elmúlt évszázadok során szomszédságban, egymással állandó kölcsönhatásokban élt más etnikumokkal (elsősorban szlovákokkal, németekkel, horvátokkal, ruszinokkal, zsidókkal és romákkal), népi kultúránk lényege egyszerűen nem érthető meg az ezekkel az etnikumokkal való interetnikus kapcsolatok feltárása nélkül. A kutatási projektum ezen kapcsolatok történeti gyökereit éppúgy vizsgálja, mint mai megnyilvánulási formáit a mai Délnyugat-Szlovákia kijelölt kutatási pontjain.

1.2. Interetnikus kapcsolatok a Pozsony környéki német, szlovák és magyar népesség között (1998)

A pozsonyi és a Pozsony környéki etnikumok (németek, szlovákok, magyarok, horvátok) együttélésének konkrét megnyilvánulási formáit kutatja 1945-ig kérdőíves módszerrel, illetve mélyinterjúk készítésével. A kutatás eredményeként talán megválaszolhatóak azok a kérdések, hogy vajon valóban olyan idilli volt-e a térség más nyelvű, részben más kultúrájú népeinek az együttélése, s ha igen, akkor ezt mi idézhette elő. Ha nem, akkor a konfliktushelyzetek feltárása a cél, illetve annak felderítése, hogy ennek ellenére miért és hogyan alakult ki a békés egymás mellett élés sztereotípiája.

1.3. Az interetnikus kapcsolatok alakulása Komáromban az utóbbifél évszázad során (1998- 1999)

Ez a projektum Komárom viszonylatában vizsgálja az interetnikus kapcsolatok kérdését. Mivel a város fontos kereskedelmi útvonalak metszéspontjában feküdt, az interetnikus kapcsolatok mindig is fontos szerepet játszottak a város életében. A Vágón fát leúsztató szlovák tutajosok évszázadokon keresztül a szlováksággal való aktív kapcsolattartás lehetőségét biztosították (id. Szinnyei József visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy gyermekkorában azért küldték őt Nyitrára szlovák szót tanulni, hogy a szlovák tutajosokkal szót tudjon majd érteni). Komárom híres szolgáltató rétege, a szekeresgazdák, akik állandó kapcsolatban voltak a Balkántól egész Bajorországig Közép-Európa több népével, gyerekeiket Pozsonyba küldték német szóra, hogy a német nyelvterületen boldoguljanak majd. Ezenkívül valószínűleg fontosabb a szerepük, mintsem

141