Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1942. (61. évfolyam 1-28. szám)
1942-01-08 / 1. szám
1. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 3. oldal. 16. életévét betöltötte, de a 19. életévét még nem töltötte be, végül az a 19. életévét betöltött férfi munkás, aki nehéz munka végzésére nem képes. c) Harmadosztályú munkás az a férfi és az a nő, aki a 16. életévét még nem érte el, de a 14. életévét már betöltötte. Továbbá az a férfi, aki a 60. és az a nő, aki az 55. életévét betöltötte. d) Negyedosztályu munkás az, aki betöltött 12, és betöltött 14. életévek között van. Szellemi vagy testi fogyatkozás miatt lényegesen csökkent munkaképességű munkavállalók, csökkent munkaképességűeknek megfelelő alacsonyabb osztályba sorozandók. 2) Napszámbérek. Napszám tekintetében az év három időszakra oszlik: 1. Téli időszak: november, december, január, február és március hónapok. 2. Tavaszi-őszi időszak : április, május 1-től 15-ig, szeptember és október hónapok. 3. Nyári időszak: május 16-tól 31-ig, junius, julius és augusztus hónapok. A legalacsonyabb napszámbérek a következők Somogy vármegye területére Kaposvár m. város kivételével: I. oszt II. oszt III. oszt IV. oszt téli idényre T80 P T50 P T—P 0'80P tavaszi-őszi „ 2'50 P 2-—P T40 P 1'—P nyári „ 3'— P 2‘40 P P60P T20 P Kaszásnapszám május 15-től augusztus 31-ig 4 P. Kaposvár m. város területére a fenti napszámbérek 25%-os többlete fizetendő. A munkaidő a szokásos étkezési szünetekkel napkeltétől napnyugtáig tart és a munkás napkeltekor tartozik a munka- vagy elosztó helyén jelen lenni. Az a munkás, aki fogat vagy istállózott állatok mellett teljesít szolgálatot, a megállapitott vagy tényleg fizetett munkabéreknél 20 °/o-al nagyobb illetményre tarthat igényt. A munkaszüneti napon a fenti béreknél 25 %-kal magasabb napszám fizetendő. A szőlőmunkás napszámbére azonos a fentiekkel, azonban permetezésnél 25 °/o, porozásnál, kézioltásnál és zöldoltásnál 20 fillér többletet kell fizetni naponta. 3) A legkisebb aratási és cséplési munkabérek megállapítása. a) A részesaratásnál a gabona levágásért, felkötésért, eső vagy vihar esetén a keresztek rendbehozásáért, a tarló össze gereblyézéséért, a kusza felkötéséért, továbbá a hordásért és takarodásért jár a részes munkásnak élelmezés nélkül a termés 10-ik része, élelmezéssel pedig a 11-ik rész szalma nélkül. A szalma csak az esetben a részes aratóé, ha a részeket saját fogatán viszi el és azokat saját költségén csépelteti is el. Egyébként a szalma és törek a munkaadóé marad, az aratórész elcsépléséhez adott cséplőgép, fütő és kenőanyag, továbbá a gépkezelő használata ellenében. Amennyiben a tarló gereblyezését az uradalom végezteti, úgy az aratók összessége kát. holdankint 1 negyed napot tartozik szolgálni. A hordás és asztagolás úgy értelmezendő, hogy erre a célra csak az aratók 30 0/f-a vehető igénybe mindaddig, mig az általuk learatott termények teljes betakarítása meg nem történik. b) Biztosíték (vagylagos bér) kát, hol- dankint számítva jobb termőképességü földön 70 kg. gyengébb termőképességü földön 60 kg. c) szakmánybérért történő aratásnál élelmezés mellett 80 kg. élelmezés nélkül 90 kg. fizetendő kát. holdankint. d) a cséplés és kazalozás (beleértve a polyva és esetleges törekkazalozást és fedést is) együttes munkájáért részcséplésnél