Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1942. (61. évfolyam 1-28. szám)
1942-04-02 / 8. szám
84. oldal. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 8. szám. felelően, legkésőbb a következő évi jannár hó közepéig köteles elvégezni. A községi (kör) jegyző ennek alapján a leltárt elkészíti s azt a leltározásban résztvett tagok aláírják. 4. A községi vagyonban, illetve a leltári állományban előforduló változásokat (szaporodás, apadás) a községi (kör) jegyző a vele esetről-esetre közlendő adatok alapján pontosan nyilvántartja és ezen nyilvántartási jegyzéket a leltározásnál, illetve va- gyonszemlénél felhasználni, illetve bizottság rendelkezésére bocsájtani köteles. 5. Évközi leltározásnak akkor van helye, ha a vagyonkezelő személyében változás áll be, vagy ha a leltári vagyont nagyobb károsodás, tűzvész, árvíz, stb. érte. 6. A vagyonleltár vezetését, az 1886: XXII. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 23.354 1886. B. M. sz. és a 126.000/ 1902. B. M. sz. rendelet szabályozza. 7. A vagyonkezelés módját az 1886 : XXII. t.-c. 112. §-a községi tőkepénzek gyü- mölcsöztetésének mikéntjét ezen te. 54, §-a szabályozza. il. Költségvetés. 8. A községi gazdálkodásnak és így az előzetes számviteli ellenőrzésnek alapja és eszköze a minden évre előre elkészített és a naptári évvel egyezően egybeállitott költségvetés. A költségvetés rendszeres összeállítása, letárgyalása, beterjesztése és jóváhagyása tekintetében az 1924: IV. t.-c. alapján kibocsájtott 177.200/1924. B. M. és az 1927 : V. t.-c. végrehajtása tárgyában kí- bocsájtott 42.200/1927. B. M. sz. rendelet az irányadó. A költségvetés végrehajtásáért a 177.200 1924. B. M. sz. r. 11. §-a értelmében a községi elöljáróság, részleteinek pontos betartásáért pedig a községi (kör) jegyző fegyelmileg felelős. III. Számadás. 9. A számadási év a naptári évvel megegyezik. A számadás készítésénél az egyszerű kincstári számvitelt kell alkalmazni. 10. A gazdálkodásról az összesített, úgynevezett „0“ napló alapján számadási főkönyvet kell vezetni. A számadási főkönyv a költségvetésben megállapított hitelösszegek, az év közben nyert hítelátruházások és engedélyezett póthitelek nyilvántartására szolgál a költség- vetés fejezet rovat és alrovat rendszerének megfelelően egy költségvetési évre terjed és négy főrészre tagozódik, úgymint: I. Rendes kezelés, II. Rendkívüli kezeié-1, III. Költségvetési hitelhez nem kötött átfutó kezelés, IV. Értékkezelés. Az átruházott hitel piros tintával és „minus“ jellel jegyzendő fel az illető rovatokon és feljegyzendők az előző évről áthozott bevételi és kiadási hátralékok, vagy túlfizetések is. (Követelés, tartozás.) A számadás évében esedékessé vált vagyonváltozásokat az esedékesség idején — tekintet nélkül arra, hogy a bevétel, vagy kiadás tényleg foganatosíttatott-e, vagy sem — a folyó évi előírásként a természetüknek megfelelő fejezet, rovat és alrovat alatt kell feljegyezni. Az előírás teljesítése alkalmával a főkönyv tárgyhasábjába be kell jegyezni az utalványos nevét, a követelést, illetve tartozás tárgyát, a jogalapot, a kifizetést elrendelő esetleges felsőbb rendelet számát, valamint az utalványozásra vonatkozó igazoló adatokat. A számadási főkönyvet az év végén minden egyes számlára nézve úgy az előírást, mint a lerovást illetően le kell zárni, a hátralékot vagy túlfizetést meg kell állapítani, s vagyon és számadási mérleget kell készíteni. A számadási főkönyvből zárszámadás készítendő, amely zárszámadás a főkönyvnek fejezetenkénti összesítője, igy a száma