Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1942. (61. évfolyam 1-28. szám)

1942-04-02 / 8. szám

84. oldal. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 8. szám. felelően, legkésőbb a következő évi jannár hó közepéig köteles elvégezni. A községi (kör) jegyző ennek alapján a leltárt elkészí­ti s azt a leltározásban résztvett tagok alá­írják. 4. A községi vagyonban, illetve a lel­tári állományban előforduló változásokat (szaporodás, apadás) a községi (kör) jegyző a vele esetről-esetre közlendő adatok alap­ján pontosan nyilvántartja és ezen nyilván­tartási jegyzéket a leltározásnál, illetve va- gyonszemlénél felhasználni, illetve bizottság rendelkezésére bocsájtani köteles. 5. Évközi leltározásnak akkor van he­lye, ha a vagyonkezelő személyében válto­zás áll be, vagy ha a leltári vagyont na­gyobb károsodás, tűzvész, árvíz, stb. érte. 6. A vagyonleltár vezetését, az 1886: XXII. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsá­tott 23.354 1886. B. M. sz. és a 126.000/ 1902. B. M. sz. rendelet szabályozza. 7. A vagyonkezelés módját az 1886 : XXII. t.-c. 112. §-a községi tőkepénzek gyü- mölcsöztetésének mikéntjét ezen te. 54, §-a szabályozza. il. Költségvetés. 8. A községi gazdálkodásnak és így az előzetes számviteli ellenőrzésnek alapja és eszköze a minden évre előre elkészített és a naptári évvel egyezően egybeállitott költ­ségvetés. A költségvetés rendszeres össze­állítása, letárgyalása, beterjesztése és jóvá­hagyása tekintetében az 1924: IV. t.-c. alapján kibocsájtott 177.200/1924. B. M. és az 1927 : V. t.-c. végrehajtása tárgyában kí- bocsájtott 42.200/1927. B. M. sz. rendelet az irányadó. A költségvetés végrehajtásáért a 177.200 1924. B. M. sz. r. 11. §-a értel­mében a községi elöljáróság, részleteinek pontos betartásáért pedig a községi (kör) jegyző fegyelmileg felelős. III. Számadás. 9. A számadási év a naptári évvel megegyezik. A számadás készítésénél az egyszerű kincstári számvitelt kell alkalmazni. 10. A gazdálkodásról az összesített, úgynevezett „0“ napló alapján számadási főkönyvet kell vezetni. A számadási főkönyv a költségvetés­ben megállapított hitelösszegek, az év köz­ben nyert hítelátruházások és engedélyezett póthitelek nyilvántartására szolgál a költség- vetés fejezet rovat és alrovat rendszerének megfelelően egy költségvetési évre terjed és négy főrészre tagozódik, úgymint: I. Ren­des kezelés, II. Rendkívüli kezeié-1, III. Költ­ségvetési hitelhez nem kötött átfutó kezelés, IV. Értékkezelés. Az átruházott hitel piros tintával és „minus“ jellel jegyzendő fel az illető rovatokon és feljegyzendők az előző évről áthozott bevételi és kiadási hátralékok, vagy túlfizetések is. (Követelés, tartozás.) A számadás évében esedékessé vált vagyonváltozásokat az esedékesség idején — tekintet nélkül arra, hogy a bevétel, vagy kiadás tényleg foganatosíttatott-e, vagy sem — a folyó évi előírásként a természetük­nek megfelelő fejezet, rovat és alrovat alatt kell feljegyezni. Az előírás teljesítése alkalmával a fő­könyv tárgyhasábjába be kell jegyezni az utalványos nevét, a követelést, illetve tar­tozás tárgyát, a jogalapot, a kifizetést elren­delő esetleges felsőbb rendelet számát, va­lamint az utalványozásra vonatkozó igazoló adatokat. A számadási főkönyvet az év vé­gén minden egyes számlára nézve úgy az előírást, mint a lerovást illetően le kell zárni, a hátralékot vagy túlfizetést meg kell állapítani, s vagyon és számadási mérleget kell készíteni. A számadási főkönyvből zárszámadás készítendő, amely zárszámadás a főkönyv­nek fejezetenkénti összesítője, igy a száma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom