Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1938. (57. évfolyam 1-26. szám)
1938-09-22 / 19. szám
238. oldal. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 19. szám. hámszövetén Ienosényi, babnyi vizszerü folyadékkal telt hólyagok fellépése. Ezek ferepedése után vörös, oafatos hámlás A tejhozam csökken s gyakran a tej minősége is megváltozik. Vagy föcostejhez hasonló, nyúlós, vagy kékes, vizszerü, foszlányokat, cafatokat tartalmazó lesz. Előfordul teljes elapadás is. A betegség alatt a fejest nagyon óvatosan kell végezni. Az első sugarakat minden esetben külön fejjük ki és elégetéssel semmisítsük meg. A kisebbedett tőgyet finoman kezeljük. Valamely megbízható fejőzsir-készitményt használjunk, de azonfelül száritókenőccsel, hintőporral enyhítsük az állat fájdalmát. Ilyenkor mindig tiszta, száraz és lehetőleg puha legyen az alom. Az ivóvizet, ha az állat hever, oda kell vinni hozzá, nehogy — mint rosszindulatú esetekben könnyen megtörténik — az állat kivezetés után, szivbénulásban elhuljon. Különösen fertőző a beteg állatok szájáról, körmei közül lehulló nedves foszlány és a kicsurgó nyál. Az ilyen anyagok érintése már tovább terjeszti a fertőzést. Ezért nem szabad a fertőzött istállóból a fertőzetlen helyekre átjárkálni, almot, takarmányt, trágyát átvinni. Különösen vigyázzunk arra, kogy a kannák aljára, külsejére ne tapadjon fertőző anyag. A tejet tehát az istállóból ki kell vinni és a tiszta helyen előkészített szállitókannákba, vagy vedrekbe magasról átönteni. Az az egyén, aki a tejet kezeli és elszállítja, lehetőleg ne lépjen a fertőzött istállókba vagy környékére és ne érintkezzék a fertőzött állatokkal. A betegséget okozó ragályanyagot voltaképen könnyű elpusztítani. Ha a tejet 70—80 C.-fokra fölhevítjük, a virus biztosan elpusztul. Nehezebb azonban biztosítani, hogy a vírust tartalmazó tej, vagy egyéb anyag minden részlete felvegye ezt a hőfokot ős hogy további kezelés során újra ne fertőződjék. Ezért ott, ahol a tej forralt állapotban való elszállítása kötelező, a heviiést a legnagyobb gonddal és lehetőleg már abban az edényben kell elvégezni, amelyben a tejet további átöntés nélkül elszállítják. A tej hevítését bármilyen, egyszerű berendezésben elvégezhetjük. Legcélszerűbb üstben forralt vízbe a kb. háromnegyedrészben megtöltött tejeskannákat be leállítani és a tejet — a viz forrása közben — tiszta keverőkanállal, vagy kava- róval lassan, állandóan kavargatni. Á tej hőfokát hőmérővel okvetlenül ellenőrizni kell. Ha nem volna hőmérőnk, akkor forrásig (buborékvetésig) melegítsük. Vigyázzunk, nehogy a kavaróval, vugy a hőmérővel a még nem hevített tejből a hűtés alatt állóba nyomokat, ragályanyagot vigyünk átl A hevítés után a tejet hideg vízben, ép úgy, mint a melegítésnél, ka- vargatás közben, azonnal le kell hűteni. A levegő rossz hővezető. Levegőn, még jégveremben is, a tej nagyobb tömegben lassan hül le és eközben megromolhat 1 A hevített tejet tartalmazó kannákat „Hatósági rendeletre forralt tej“ jelzéssel el kell látni. A hevítés helyességét és megtörténtét vegyileg ellenőrzik 1 A betegség rendkívüli fertőző jellege miatt nehéz az ellene való védekezés. Mégis, lehetőleg óvjuk a környezetet és főleg az embereket a fertőzéstől. A betegség legfőbb terjesztője gyakran az ember. Ezért különösen vigyázzunk arra, hogy a beteg állatokkal foglalatoskodó személyek magukat tisztán tartsák, nyílt seb ne legyen kezükön, de testük más részén se és az istálló elhagyása után nyomban kicseréljék lábbelijüket felső ruházatukat. Kezüket és arcukat pedig fertőtlenítő szert tartalmazó vízzel öblítsék le. Az istálló, illetve a fertőzött helyiség bejárata elé tegyünk fertőtlenítő szerrel
