Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1933. (52. évfolyam 1-53. szám)
1933-05-18 / 20. szám
20 szám. 137. oldal. % Somogy vármegye Torna, Bihar, Borsod, Glömör és Kishont k. e. e., Hajdú, Jász-Nagykun Szolnok, Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e., valamint Zemplén vármegyékben, továbbá Miskolc és Debrecen törvényhatósági jogú városokban öt évre visszamenő (1927—1931. évekre terjedő) baeillusgazda-vizsgálat tartassák. A hivatalos laboratóriumi vizsgálat során a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet, az egész ország területére nézve megállapította, hogy az 1932. évben hastífuszban megbetegedettek közül ki maradt bacillusgazda; a jelen rendeletemmel egyidejűleg pedig ^utasítottam a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet igazgatóját, hogy ezen vizsgálatokat a jövőben az ország minden részében tervszerűen folytassa. A fentiek alapján felhívom az előző bekezdésben felsorolt vármegyék alispánjait, illetőleg városok polgármestereit, utasítsák tiszti főorvosukat, hogy a törvényhatóságuk területén az 1927—1931. években hastífuszon átesett és életben maradt egyének jegyzékét (név, kor, jelenlegi lakóhely, utca, házszám feltüntetésével) lehetőleg pontosan készítsék el és a jegyzékben összeírtak számát pedig haladéktalanul közölje a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet igazgatójával (Budapest, IX., Gyáli ut 4 szám), hogy a bélsár- és vizelet-minták beküldésének időpontja — munkatorlódás elkerülése végett— előre megállapítható legyen. Hivatalos Lapja sz.8) körrendelet). A bacilusgazdák ezután éppen úgy, mint a hevenyfetőző betegek, csak a hatóság tudtával változtathatják lakóhelyüket, illetőleg kötelesek elköltözésüket az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak bejelenteni, amely erről azt a hatóságot, amelynek területére távoznak, nyilvántartás és felügyelet eszközlése végett mindenkor értesíteni tartozik. Az elsőfokú közegészségügyi hatóság nyilvántartásában felvett bacillusgazdákat az első évben havonként, az első éven túl pedig a m. kir. Országo > Közegészségügyi Intézet által meghatározott időközökben kell ellenőrző vizsgálatnak alávetni. Aki hastífuszból való felgyógyulása után 6 hónapig bacillusüritő marad, krónikus bacil- lusgazdának tekintendő; krónikus bacii- lusgazda gyógyultnak — valószínűséggel — csak akkor minősithető, ha legalább egy éven keresztül laboratóriumi vizsgálattal bacillusürités nem mulatható ki. Krónikus bacillusgazdákat az elsőfokú közegészség- ügyi hatóságnál vezetett nyilvántartásból akkor sem kell törölni, ha a bacillusürités megszűnt, hanem olyankor csak a sorozatos vizsgálatok szüntetendők be. Kötelességévé teszem egyúttal az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak, illetőleg az orvosi megfigyelés és ellenőrzés közvetlen gyak óriásával megbízott hatósági, illetőleg községi (kör-) orvosnak, hogy a bacillusgazdákat bajuk mibenlétéiŐl és állapotuk veszélyes voltáról alaposan tájékoztassák. Figyelmeztetni keli az ilyen egyéneket ürülékeik fertőző voltiára és a szükséges tisztasági szabályok pontos betartására; kitanitaudók ürülékük, beszeny- nyezett fehér- és ágyneműek szakszerű fertőtlenítésére. Szigorúan utasitandók ioSzigoru miheztartás végett ezúttal is rámutatok arra, hogy úgy az eddig megállapított, mint az ezután felkutatandó bacillus gazdákat (név, lakóhely, utca, házszám feltüntetésével) nyilvántartás és ellenőrzés céljából be kell jelenteni annak az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak, melynek területén az illető egyének állan-- dóan tartózkodnak (L. 22.150/1915. B. M. 8) B. K. 1915. évf. 309. lapon.