Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1932. (51. évfolyam 1-53. szám)
1932-06-16 / 24. szám
24. szám. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 143. oldal. 3. akinek házasságkötéséből a férj haláláig nem telt el ugyan 3 hónap, de a házasságból gyermek származott, vagy a házasság következtében gyermekük törvényesíttetett, vagy a férj halálát olyan hevenybetegség okozta, amely a házasság megkötése után keletkezett, 4. aki férjével ennek elhalálozása ide jében nem élt ugyan együtt, de erkölcsi te kiintctben nem esik kifogás alá és hitelt érdemlően igazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be, 5. akinek házasságát a bíróság jogerő stín felbontotta, ha nem ment újból férjhez és ha az ítéletből kétségtelenül kitűnik hogy a házasságot kizárólag a férj hibájából bontották fel és a férj tartásdíj fizetésére is volt kötelezve. (3) A férj öngyilkossága az özvegy nyugdíjigényét nem érinti. (4) A férj elhalt neje után özvegyi nyugdíjra nem tarthat igényt. 26. §. Az özvegyi nyugdíj esedékessége. (1) Az özvegyet férje elhalálozását követő három első hónapban mindazok a készpénz járandóságok megilletik, amelyeket férje életbenléte esetében húzott volna és ezeket az özvegy akkor sem köteles visszatéríteni, ha őt nyugdíj nem illeti is meg. (2) Az (l) bekezdésben említett járandóságok, ha a férj tényleges szolgálatban halt meg, ugyanazt a pénztárt terhelik, amelytől a férj illetményeit kapta; ha ellen ben a férj nyugállományban halt meg, azok az E. V. Ny. terhére esnek. (3) Az özvegyi nyugdíj a férj elhalálozását követő negyedik hónap első napján válik esedékessé és ettől kezdve jár. 27. §. Az özvegyi nyugdíj mértéke. (1) Az özvegy nyugdíj fejében 50 százalékát kapja annak az összegnek, amely az elhalt férjet utolsó fizetése címén (18. §. 1., 3. és 4. bekezdése szerint) megillette. Ha azonban a nyugállományban elhalt félj nyugdíját fizetésének 50 százalékánál kisebn százalékkal állapították meg, az özvegy nyugdíját is ezzel a kisebb százalékkal kell számítani. (2) Ha a férj halálakor az igényjogosult özvegyen kívül ugyancsak igényjogosult egy vagy több elvált nő is van, az özvegyi nyugdíj címén járó összegnek 60 százaléka az özvegyet, 40 százaléka pedig az elvált nőt, vagy nőket együttesen; illeti. (3) Ha a férj halálakor annak csak egy vagy több elvált neje van életben, ezt vagy ezeket együttesen az özvegyi nyugdíj címén járó összegnek 50 százaléka illeti. (4) Több elvált inő esetében a (2) és (3l bekezdésben említett 40 százalékot, illetőleg 50 százalékot egyenlő mértékben kell szét osztani. (5) Az az özvegy, aki özvegyi ellátáson kívül olyan saját tényleges szolgálata révén Ss húz fizetést, amíely a vármegyei vagy községi szolgálattal nyugellátás szempontjából viszonosságban áll, a férje után különben járó nyugdíj összegének csak 50 százalékát kapja. (6) Az az özvegy, aki özvegyi nyugdíján kívül saját alkalmaztatása révén is húz nyugellátást olyan nyugdíjintézet terhére, amely a nyugellátás szempontjából az E. V. Ny.-pal viszonosságban áll, teljes összegében a két ellátás közül csak a magasabbikat kapja, a másiknak pedig csak 50 százaléka illeti meg őt. (7) A 19. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés az özvegyi ellátás megállapításánál is irányadó. Kivételt képez az az özvegy, aki elhalt férje után már 1924. évi július hó 1-je előtt az E. V. Ny.-tói élvezett nyugdíján kívül még nyugellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézet