Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)
1931-06-18 / 25. szám
25. szám. SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 171. oldal. mulasztottunk el kihasználni, élni oly uj lehetőségekkel, amelyekkel munkánkba való felvétele sikerrel kecsegtetett. S igy értük el, hogy n.a már nagy azon népművelési ágak és módok száma, amelyekkel a bizottságunk dolgozik. Érezzük, tudjuk, hogy az utak, a módok egész skáláján kell dolgoznunk, ha azt akarjuk, hogy munkatársaink és a népünk ki ne merüljenek, meg ne unják a munkát. Mert bizony a változatosság a siker élesztésének nem a legjelentéktelenebb feltétele. De meg aztán mindenik népművelési ut egy-egy különös népművelési célt közelíti meg vagy jobban felel meg a népművelő természetének, a nép szükségleteinek, a viszonyoknak. És végeredményben azután minden vagy legalább is „sok ut vezet Rómába“. Sorra vesszük az általunk művelt népművelési ágakat és egyenkint beszámolunk mindegyikben elért eredményről igy igyekezvén az összmunka összeredményéről mozaik képet adni. 1. Az analfabéta tanfolyamok rendezésével az irás, olvasás és számolás elemeivel törekedtünk gazdagítani azokat, akik tanköteles korukban ezek birtokába, különösen a világháború sok szenvedése, mostohasaga miatt nem juthattak. Összesen 6 ilyen tanfolyam folyt le és pedig Kaposvárott: 2. katonai és 3 polgári foglalkozású egyén (ebből az egyik résztvevői a Nádasdy-telep cigányai voltak) részére tartatott. A 6-ik Öreglakon volt. Egy-egy hallgatóinak száma 15 —40 között váltakozott, az összlétszám 135-öt tesz ki. A megtartott tanórák száma: 560. E munkaágra 877 74 P-t fordított a bizottság. Az analfabétizmus terén végzett munka talán kevésnek látszik, ha azonban figyelembe vesszük, hogy az elmúlt tanévek mindegyikében 5—14 kurzust tartottunk, úgy érthetővé válik, hogy leapadt azok száma, akiket felnőtt korukban Írásra és olvasásra oktatni lehet. Vegyük szemügyre azt is, hogy egy-egy községben alig akad 3—4 olyan egyén, akiket siker reményében oktatni lehetne, mert a többi eltitkolja analfa- bétaságát, vagy koros, beteges, testi hibában, értelmi gyöngeségben szenved, cigány, messze esik az iskolától, nagyon elfoglalt (cseléd) stb. Ezt a néhányt is legtöbbször az álszemérem, a munka tartja vissza a tanfolyam rendszeres látogatásától. Hogy azonban a bizottságunk egyszer maga valójában megismerje a somogyi analfabétizmust, már régebben szükségünk lett volna az analfabéták kataszterére. Ennek elkészítését most, az 1930. évi népszámlálással lehetővé tette a vármegye Alispánja azzal, hogy utasította a népszámláló biztosokat, hogy a községek analfabétáiról megfelelő kimutatást készítsenek és küldjenek be a bizottságunkhoz. Ez meg is történt úgy, hogy ma már tudjuk, hogy milyen a somogyi analfabétizmus igazi képe. Most már van alapunk arra, hogy a jövőben hol, kik részére lehet és kell ilyen tanfolyamot rendezni. Most már az analfabétizmus kérdésével, jelentőségének megfelelően leszámolhatunk. Ebben a munkába számíthatunk a megyei tanítóság, a világi és egyházi hatóságok segítségére. Számíthatunk arra is, hogy az Országos Közművelődési Tanács a szükséges ingyen tankönyveket rendelkezésünkre bocsájtja és Stephaich Pál alispán biztosítja azokat az anyagi erőket, amelyekkel az oktatás munkáját honorálhatjuk. Azután majd nem lehet és nem szabad beszélni különös jelentőséggel a somogyi analfabétizmusról, mert azt a bizottságunkkal karöltve dolgozó a megszaporodott és a munkájukat jól végző népiskolák gyökerében kiirtják. II. Ismerettterjesztő előadások a legel- terjettebb népművelési ág. Ilyen előadásokat 141. helyen tartottunk. Számuk 2228 tesz ki. A megtartásukban 130 tanitó, 48 lelkész, 25 jegyző, 103 orvos, 36 egyéb, összesen: 342 népművelő vett részt. Bizottságunkkal
