Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)

1931-05-21 / 21. szám

21. szám.

SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA

117. oldal.

29. §. A 28. §-ban előirt figyelmeztetés ellenére el nem szállított hordókat a hordójelző hivatal székhelyére nézve illetékes községi elöljáróság egy tagjának jelenlétében, megfelelő jegyzőkönyv felvétele mellett a legalább 3 nappal előbb kellőleg közhírré tett nyilvános árverésen eladják.

30. §. A hivatalon kívül végzett hordójelzésekről és az ezek után beszedett napi és fuvardíjakról, valamint szállítási költségekről a 7. sz. minta szerint, a felek részére kiszolgáltatandó nyugták alapján külön nyilvántartást kell vezetni.

A hordójelzési dijak ez esetben is a 26. §-ban előirt módon kezelendők.

31. §. A hordó elárverezése esetén a hordójelző a vevő félnek a vételárról postatakarékpénztári befizetési lapot ad, aki postán a vételárt befizeti, az erről szóló postai elismervényt a hordójelzőnek átszolgáltatja.

A hordójelző az elismervény összegéről a 8. sz. minta szerint nyugtát ad és ennek megtörténte után a hordót a vevő fél rendelkezésére bocsátja.

32. §. Az elárverezett hordó vételára elsősorban a jelzési és raktárdíjak fedezésére szolgál és csak az ezen felül megmaradó ösz- szeg illeti a hordó tulajdonosát. Ezért a hordójelző a fél által beszolgáltatott postai elismervény és az eredeti szelvénykönyvi feljegyzés alapján a vételárat részletezve vezeti be a „Bevételezési napló“-ba, vagyis annak megfelelő hasábjain a jelzési dijat, a raktárdíjat és a hordó vételárából a tulajdonost illető összeget részletesen akként tünteti fel, hogy a „Bevételezési napló“ „Összesen“ hasábja fogja feltüntetni a teljes összeget.

Minden hordóelárverezésről a hordójelző az árverési jegyzőkönyv beterjesztése mellett a törvényhatóság első tisztviselőjéhez

jelentést tesz, aki a hordó volt tulajdonosának jelentkezés és tulajdonjogának igazolása esetén a netán őt megillető összeg kiutalásáról intézkedik.

33. §. A vármegye alispánja, mint a hordójelzői alap utalványozó hatósága számlájára teljesített postatakarékpénztári befizetésekről szóló befizetési lapokat és számla- kivonatokat a vármegyei számvevőség gyűjti és azok alapján tételenkint a 9. sz. minta szerint nyilvántartást vezet a befizetésekről. A nyilvántartás adatainak a hordójelző által vezetett bevételezési napló adataival egyez- niök kell.

E nyilvántartást minden hó végén lezárja. Adatait a törvényhatóság első tisztviselőjéhez a 27. §. alapján beterjesztendő „Bevételezési napló“ adataival összehasonlítja. Azután a zárlat eredményéről a postatakarékpénztári okmányok s a hordójelző naplója és okmányai csatolásával a törvény- hatóság első tisztviselőjéhez jelentést tesz.

Ugyanekkor az elárverezett hordók vételárából a felet illető és a hordójelző bevételezési naplójában részletesen kitüntetett összegeket postatakarékpénztár utján a hordójelző alapból készpénzben kiutalványozza.

A nem kézbesíthető és a törvényhatóság első tisztviselőjéhez visszaérkező ily összegeket közigazgatási letétbe kell venni.

34. §. A hivatal felállítása és fenntartásával járó mindazon kiadásokat, amelyeknek fedezéséről a törvényhatóság tartozik gondoskodni (hordójelzők illetményei, napszámosok bére, átalányok stb.), a „Hordójelzői alap“ elnevezéssel létesítendő külön alapból kell fedezni.

A hordójelzői alap kezelésére és számvitelére nézve a vármegyei alapokra vonatkozólag érvényben levő szabályok az irányadók.

Az alap rendes jövedelme elsősorban a hordójelzési és raktárdíjakból és egyéb olyan