Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)
1930-09-25 / 40. szám
294. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 40. szám mutatkozik, ezt a különleges vizsgálatot a vármegye törvényhatósági kisgyülésének indokolt felterjesztésére a vizsgálat területének, valamint a vizsgálat alá kerülő állatfajoknak meghatározása mellett esetről-esetre a m. kir. földművelésügyi miniszter ren- . deli el. Amennyiben ily különleges vizsgálat elrendelését a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség tartja szükségesnek, erre vonatkozó indokolt javaslatát a vármegye törvényhatósági kisgyülése utján terjeszti a m. kir. földművelésügyi miniszter elé. A vármegye alispánja tartozik a javaslatot véleményével együtt 60 nap alatt a m. kir. földművelésügyi miniszterhez felterjeszteni. 15. §. E szabályrendelet 2—13. §-aiban említett hatósági intézkedések ellen az 1929. évi XXX. t.-c.ben szabályozott jogorvoslattal lehet élni. 16. §Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a) hatszáz pengőig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő az, aki tenyésztésre jogosító, érvényes (1927. évi XXV. t.-c. 4. § 2. bekezdés, 5. § 1. bekezdés) igazolvánnyal el nem látott állatot másnak tenyésztési célra átenged, vagy ily állatot másnak nőstény állatával együtt legeltet, úgyszintén az is, aki nőstény állatát másnak tenyésztésre jogosító érvényes igazolvánnyal el nem látott állatával párosítja; b) egy hónapig terjedhető elzárással és 600 »pengőig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő az az állattulajdonos (birtokos), aki az előző bekezdésben említett kihágásokat nyereségvágyból vagy foglalkozásszerűen követi el; c) 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az 1927. XXV. t.-c. és a 33.000/1928. F. M. rendelet rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul az a) és b) alá nem eső tolódon megszegi, vagy kijátssza, igy különösen állatjának vizsgálatra bocsátását elfogadható ok nélkül elmulasztja, vagy az oly állatot, melynek kiherélését az I. fokú hatóság elrendelte, az 1927: XXV. t.-c. 8. § utolsó bekezdésében foglalt tilalom ellenére eladja. Az a) és b) pont alatti kihágások tekintetében a büntető eljárás megindítása 18 hó alatt évül el. 17. §. Ha az 1927: XXV. t.-c. 6. §-a alá eső cselekményt, vagy mulasztást az állattal rendelkező egyén háztartásának tagja, vagy alkalmazottja követte el és az állat birtokosát felügyeleti, vagy ellenőrzési kötelességének teljesítése körül akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, az állat birtokosát is a 6. §-ban meghatározott büntetéssel kell büntetni, ha pedig a cselekményt a háztartás tagja vagy az alkalmazott, az állat felett rendelkező egyén utasítására követte el, a Kbtk. 17. §-át kell alkalmazni. 18. §. Az 1927: XXV. t.-c. 6. § a) és b) pontja alá eső kihágás esetében a kihágást megállapító ítéletben a tulajdonos (birtokos) állatjának kiherélését is el kell rendelni, ha tenyésztésre jogosító igazolvánnyal nincs ellátva. Az 1927: XXV. t.-c. 6. § c) pontja alá eső kihágásmegállapitás esetében a büntetés kiszabásáról a vizsgáló bizottságot a vizsgálat megtartása végett haladéktalanul értesíteni kell. Ha a vizsgáló bizottság megállapítja, hogy az állat tenyésztésre alkalmatlan és tenyésztésre jogosító igazolvánnyal nincs ellátva, erről az I. fokú hatóságot értesíti, amely az ily állat kiherélését elrendeli. Az 1927: XXV. t.-c. 6. § 1. és 2. bekezdése esetében a kiherélést a tulajdonos (birtokos) veszélyére és költségére a harmadfokú hatóság döntése után kell végrehajtani. . Oly helyeken, ahol a zugfedeztetés elterjedése miatt a köztenyésztésre nem szánt himállatok megvizsgálása is lelrendeltetett (1927: XXV. t.-c. 2. § 2. bekezdése), a vizsgáló bizottság a tenyésztésre alkalmatlannak talált himállat kiherélését elrendeli. A kiherélést elrendelő határozat ellen a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, ennek döntése ellen pedig további felülvizsgálati ké-/ relemnek van helye. Ily esetekben a kiherélést a tulajdonos (birtokos) veszélyére, de a törvényhatóság költségére jogerős döntés után kell végrehajtani.
