Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1929. (48. évfolyam 1-57. szám)
1929-01-24 / 4. szám
4. szám. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 21. oldal Ugyanigy a kiadásoknál pl : biró, elöljárók fizetésé csak azon esetben térhet el a költségvetési hitelösszegtől, ha évközben emelés történt, amely körülmény a Jegyzetrovatban a határozat jóváhagyási számára hivaikozással fel jegyzendő. Egyéb rovatokon az előírás legnagyobbrészt egyező a lerovással, kivétel csak akkor van, ha valahol község tartozását kiegyenlíteni nem tudta, amely esetben a kiegyenlítetlen tartozások mint hátralékok fognak főkönyvben szerepelni. Rovatok lezárása. Említettem már, hogy a főkönyvnek szigorúan a költségvetés-rovat rendszeréhez kell igazodnia, tehát a lezárásnak is pontosan a költségvetésben engedélyezett hitelösszegeknek megfelelően kell megtörénnie. Vagyis minden egyes költségvetési hitellel szemben szabályszerű lezárást kell eszközölni a számadási főkönyv összes hasábjainak pontos kitől ése mellett. Általános szabálytalanság, hogy pl.: az 1. fejezet 1. cím alatt „községi egyéb alkalmazottak, szolgák, s/egődményesek bére“ rovaton halottkém, szülésznő, kisbiró, esküdtek, stb. járandóságai nem külön külön, hanem egyfolytában lesznek könyvelve, úgy, hogy ha meg akarja felülvizsgáló hatóság állapítani, hogy pl. a szülésznő helyesen kapta-e meg járandóságát, akkor ki kell keresni a megfelelő tételeket, holott a számadási főkönyvben ezek mindegyikének külön-külön számla nyitandó és mindenik számla külőn-külön lezárandó, amely zárlatok együt esen fogják képezni az 1. fejezet 1. cim rovatnak zárlatát. Fontos ezen számlák részletes lezárása, mert pl. előfordulhat, hogy kisbirőnak 10 P vei többet fizetett ki járandóságánál, viszont szülésznőnek 10 P-vel kevesebbet. Ha együtt könyvelte az I. fejezet 1. cimü rovatot, akkor ezen túlfizetés és hátralék kiegyenlíti egymást és nem nyer főkönyvileg megállapítást ezeu eltolódás, részletes könyvelésnél azonban ki lesz mutatva kisbirónál a túlfizetés, szülésznőnél pedig a hátralék, amely innen azután a zárlatba és zárszámadásba is bele fog kerülni és így a helyes vagyonmegosztást kimutatja. Minden egyes rovaton tehát elsősorban az előírás, vagyis a múlt évi hátralék, folyó évi előírás, szaporodás, esetleges törlés figyelembevétele mellett a tényleges tartozás állapítandó meg, amellyel szemben a lerovás figyelembevételével megállapítandó az évvégi tényleges hátralék vagy túlfizetés. Folytatólag megállapítandó még a hitelmérleg vagyis, hogy a költségvetésileg engedélyezett, illetve hitelátruházásokkal módosított költségvetési előirányzati összeggel szemben az évközi előírás — vagyis a számadási főkönyv — megfelelő hasábjába beállított összeg — több vagy kevesebb. Amikor egy fejezeten az összes rovatokat fentiek szerint lezárta, akkor összesíti a fejezetet,; a számadási főkönyv minden hasábjának pontos kitöltése mellett. Nem összesítés az, hogy csak a lerovási összegeket összesíti, hanem a múlt évi hátraléktól kezdve minden hasabba be keli Írni az egyes rovatok zárlati eredményét, a mérleg és hitelmérlegét is és ezután összegezi le pl. az 1. fejezetet, amely összeg azután a fejezetenkénti főösszesítőbe lesz átviendő. Fejezitek összesítése. Midőn igy rovatonként lezárta a főkönyvet, meg kell még csinálni a fejezetenkénti összesítést, amely már tulajdonkép a „Zárszámadás“ pontos adatait tartalmazza, ugy,
