Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1928. (47. évfolyam 1-52. szám)
1928-04-19 / 16. szám
16. szám SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 211. oldal és — ha a pöcegödör és a kút közötti távolság nem megfelelő — a magával vitt kórokozó csirákkal az ivásra és konyhai célokra használt kutvizet is fertőzi. Nyilvánvaló, hogy a hastyphus leküzdésében lényeges eredmény csak akkor várható, ha az ivóvízzel való ellátás kérdése mindenütt kifogástalan megoldást nyert és az ivóvizet szolgáltató talajrétegeknek szennyeződése s kórokozó csirákkal fertőzése megszűnik. Ezt a keltős célt a legtökéletesebben szolgálja a városoknak és községeknek vízvezetékkel és csatornázással való ellátása. E közegészségügyi szempontból felette kívánatos közmüvek létesítése, azonban — nem is szólva a számottevő és a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet mellett sokszor elő nem teremthető költségekről — sok helyen és különösen az alföldön a sajátságos földtani viszonyok és nagyfokú vízhiány miatt szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Tekintettel e körülményre, szükségesnek tartom felhívni a vízvezetékkel és csatornázással még nem rendelkező városok és községek figyelmét egy másik eljárásra, amely úgy külföldön, mint belföldön (Tatabányán, Felsőgallán) igen jól. bevált és kevesebb költséggel keresztülvihető: az emberi ürüléknek valamely erősen nedvszívó anyaggal, nevezetesen tőzeggel való keverése. Ez az eljárás abból a szempontból is előnyös, hogy a tőzegpörral kevert emberi ürülék a mezőgazdaságban és kertészetben igen jól használható, értékes trágyát ad, ami már azért is fontos, mert a szakkörök véleménye szerint a hazai mezőgazdaság jelenleg elegendő trágyával nem rendelkezik, ezt a hiányt pedig a növényi tápértékben az istáilófrágyánál jóval értékesebb és composttá feldolgozott emberi ürülék felhasználásával sikeresen pótolni lehetne. Megjegyzendő, hogy az ürüléknek tőzeggel való keverése és a gödrökből való eltávolítása kétféle módon történhetik. Oly helységekben, ahol — miként azt a lakosság érdeke mindenütt parancsolóan megköveteli — a betonból készült és jól záró fedéllel ellátott vizáthatlan pöcegödrök kötelező általános alkalmazásáról helyhatósági rendelkezéssel már gondoskodás történt és ahol a feldolgozandó ürülék mennyisége az alább említett berendezés jövedelmezőségét biztosítja, ott a pöcegödrök tartalmának kiemelése körülbelü 20 cm. átmérőjű szívócsővel, továbbá jól zárható és szállítható fémtartállyal felszerelt szivattyús gép segítségével történik. Az egyes házakból összegyűjtött ürülékek az említett zárt tartályban a községen (városon) kívül létesítendő feldolgozó telepre szállíttatnak, itt megfelelő nagyságú betonmedencében tőzegkorpa hozáadásával composttá dolgoztatnak fel és ily állapotban a mezőgazdaságban nagy haszonnal értékesíthetők. Ott ahol csak kővel, téglával falazott s igy kellően nem szigetelő anyagból álló ürgödrök vagy a mi teljesen tarthatatlan, falazatlan gödrök vannak használatban, mielőbb teljesen szigetelő betonból való aknák készítéséről kell intézkedni. Addig is amíg ez megtörténik s amig ezek az úgynevezett emésztőgödrök még használatba vannak, a gödör nagyságához mérten oly mennyiségű tőzegkorpát vagy más nedvfelszivó anyagot (hamu, szárazföld, homok stb.) kell időnkint a gödörbe szórni, hogy az az ürülék nedvtartalmát mindenkor lehetőleg teljesen magába szívja s ha nem is tökéletesen, de a nagyobbmérvü talajszennyezést meggátolja, a bűzös gázokat elnyelje, az árnyékszékeket tehát büztelenitse és a légyálcák elszaporodását lehetetlenné tegye. Az ily gödrök sürü tartalma természetesen nem üríthető ki az említett szívó szerkezettel, hanem csak kézi kiemelő szerszámmal.
