Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1926. (45. évfolyam 1-52. szám)
1926-12-23 / 51. szám
724. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 51. szám A hat évre szóló bérbeadás megfelelő volt a háborút megelőző időben, amikor a még Nagymagyarország dús vadállománnyal rendelkezett. Azonban a háborús évek alatt a vadóvás és vadtenyésztés ép úgy mint az. egyéb gazdasági ágak nagy része nélkülözte azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették volna a béke évekbeli gondos gazdálkodást, a háborút követő forradalmak és ellenséges megszállás pedig a már fogyatkozó vadállományunkban olyan nagymérvű pusztítást okoztak, hogy csak hosszú évek gondos munkája hozhatja helyre az e téren is beállott nagy veszteséget. Ez a körülmény — úgy a nemzetgazdaság, mint a községek érdekei szempontjából is — kívánatossá teszi, hogy a vadászati jogbérlőknek a vadászati jog hosszabb időre való bérbeadásával lehetővé tétessék a vadállomány javítását és szaporítását célzó okszerű vadászati gazdálkodás létesítése, amelyet a bérlő — feltéve, hogy e tekintetben megbízható — már saját érdekéből is bevezetne, ha befektetései a hosszabb bérleti idővel a jó gazda gondosságával való gazdálkodásnak megfelelő hasznait neki biztosítják. Mindezekre Címed figyelmét azzal hívom fel, hogy saját hatáskörében is mindent kövessen el arra nézve, hogy a szóbanforgó vadászterületek vadászati jogának haszon- béresitésére vonatkozó szerződések bérleti időtartama ezentúl hosszabb lehetőleg 10— 12 évben állapíttassanak meg. Budapest, 1926. évi december hó 3-án. A miniszter rendeletéből: Tomcsányi, miniszteri tanácsos. 37.395—1926. szám. Somogy vármegye alispánjától. Valamennyi járási főszolgabíró, jegyző, körjegyző úrral s valamennyi községi elöljárósággal azzal közlöm, hogy 1927. jan. 1 e után a kiadandó vadászterületek 12 évre adandók bérbe. Kaposvár, 1926. december 16. ——Tallíán, alispán. Hivatalos másolat 37899—1925. alispáni számhoz. llä-151—1926. III. 3. szám. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Valamennyi vármegye alispánjának és ihjf. város polgármesterének. A mételykor szarvasmarhák és juhok között az ország egész területén nagymér» fékben elterjedt, mert a tavaszi és nyári esős időjárás igen kedvezett a májmételylár- vák fejlődésének és a legelőre járó állatok befertőzésének. A szokatlanul erős fertőzés következtében a betegség a tél folyamán előreláthatólag nagy károkat log okozni és ha a befertőzött állatokat idejében nem orvosolják, az ország szarvasmarha és juhállományának jelentékeny százaléka elpusztul és a megmaradt állatok a nagyfokú le* soványodás folytán értékük nagy lészét elvesztik. Minthogy az állatbiriokosok, főképen a kisgazdák nagy része nem tulajdonit a mételykórnak nagy jelentőséget és nincsen is kellően tájékozva a felől, hogy ezt a
