Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1925. (44. évfolyam 1-53. szám)
1925-04-09 / 15. szám
224. oldal Somogyvármegye Hivatalos Lapja 15. szám 8622/1925. szám. Tárgy: Egyházi adók kivetése. Somogyvármegye alispánjától. Valamennyi főszolgabíró, a kaposvári polgármester és valamennyi körjegyző urnák. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur következő elvi jelentőségű rendelkezését vettem, amit tudomásvétel és illetékesekkel való közlés végett alább közlök: 24594/VIII. b. ü. o. 1925. szám. Somogyvármegye Alispánjának Kaposvár. Folyó évi február hó 25-én 29877/924. szám alatt kelt jelentésének mellékleteit visszazárva a következőket közlöm Alispán úrral: Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 11. §-a alapján a hitfelokezetek népoktatási tanintézetek felállítására ős fentartására híveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletük által meghatározandó módon és arányban igénybe vehetik. Világosan következik ebből a rendelkezésből, hogy a hitfelekezeti iskolai adó alapjának és kulcsának megállapítása a hitfelekezet joga, amelynek gyakorlásával szemben az állam részéről csupán a főfelügyelet érvényesülhet. Az említett adóztatási jogot a hitfelekezetek a háború előtt igen sok helyen állandóan oly módon gyakorolták, hogy — hasonlóan a községi és vármegyei pótadók kivetéséhez — a hitfelekezeti iskolai adó alapjául is az állami egyenes adókat vették. Ezzel az összes kereseti és jövedelmi források megadóztatása s az adóztatás arányossága megfelelő mértékben biztosítva volt. Az állami adórendszer átalakulásával felmerül az a kérdés, hogy ezentúl mily alapon vethetik ki a hitfelekezetek legcélszerűbben iskolai adójukat. Kétségtelen, hogy a kereseti adó — bár az a községeknek engedtetett át és a községi pótadó kivetésének alapjául már nem szolgál — nem hagyható figyelmen kivül a hitfelekezeti iskolai adó kivetésénél, mert ezzel igen jelentékeny anyagi erőt képviselő hivek mentesittetnének indokolatlanul az iskolai terhek viselése alól. Másrészt azonban figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy kivált az átmeneti időben, amikor a kereseti adó már a tényleges gazdasági viszonyokhoz mérten, valorizálva vettetett ki, mig más adónemek még u tényleges gazdasági viszonyoknak meg nem felelő Összegben vettettek ki vagy legalább is ily idejét múlta, elmaradt összegben számíttattak a községi és vármegyei pótadók alapjául, a kereseti adó sokkal súlyosabb megterhelését jelentette az adózónak, mint némely más adónem. Ha tehát ily esetekben a kereseti adó ép oly mértékben vétetett a hitfelekezeti adók kivetésének alapjául, mint a föld- és házadó, ez igen kirívó aránytalanságokra vezethetett.
