Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1925. (44. évfolyam 1-53. szám)
1925-03-12 / 11. szám
11. szám Somogy vármegye Hivatalos Lapja 177. Oldal Evégből a betétkönyvecskéket a leír. adóhivatal az illető pénzintézeteknél külön utasitás bevonása nélkül bemutatja és a tőkésített kamatok bejegyzése után a kamatösszeget a naplóban „pénzintézeti betétkönyvek“ hasábjában bevételként elszámolja. Budapest, 1925. február 21. A miniszter helyett: Ladik, államtitkár. 6916/1925. sz. Közzéteszem. Kaposvár, 1925. március 6. Tallián, alispán. Hivatalos másolat a 6487/1925. számhoz. 91098/111. 1925. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Tárgy: Az alapítványok érintetlen fentartása. * Valamennyi vármegye és törvényhatósági város közönségének. (Budapest székesfőváros közönségének is.) A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur arról értesített, hogy a vármegyék, városok és községek háztartása ügyében kibocsátott, 160224/1924. 171.000/1924. és 177.200/1924. B. M. számú körrendeleteimben foglalt rendelkezések téves értelmezése következtében több oly határozat érkezett hozzá, amelyek nemcsak a kulturális alapok megszüntetését ős egyesítését mondották ki, hanem alapítványokét is. Fölhívom a vármegye, város közönségének figyelmét arra, hogy a jelzett három körrendelet kizárólag csak alapokra vonatkozik, ellenben az alapítványokra nem, ennélfogva ez utóbbiaknál az eddigi eljárást kell követni amig a főfelügyeleti jogkör gyakorlására hivatott miniszter ur nem intézkedik másképen. Az alapítványoknak az alapoktól való szabados megkülönböztetése céljából értesítem, hogy alapítványnak kell minősíteni általában minden olyan vagyont, amelyet az adományozó (alapitó) meghatározott célra olyan módon rendel, hogy a vagyont az adományozó kifejezett vagy a körülményekből (cél stb.) kivehető akarata szerint csorbítatlanul fenn kell tartani és csak a jövödelmet szabad a kitűzött célra fölhasználni, viszont ezt a jövödelmet sem szabad a kitüzöttnél más célra fordítani. Ellenben hlap alatt oly vagyont kell érteni, amelynek nemcsak a jövedelmét, hanem kivételesen az állagát is föl lehet használni; és az alapot kivételesen más célra is lehet fordítani. Sok esetben az elnevezés nem szabatos, és néha valamely vagyonalapnak van elnevezve, holott valójában alapítvány, ennélfogva a minősítésnél az előállott ismertető jeleket kell szem előtt tartani. Ha pedig a vagyon kezelőjének kételye támad az iránt vájjon alapítvány vagy alap van-e kezelésében, forduljon felvilágosításért az illetékes főfelügyeleti hatósághoz. Ilyen kérdések különösen olyankor1 merülnek föl, ha nincsen alapítólevél, az alapítólevél hiánya azonban maga még nem bizonyít az alapítványi minőség ellen.