Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-02-28 / 9. szám
78. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 9. szám A 3. §-ban foglalt díjtételek a jegyzőnek a hivatalos működésekért járó díjazásra vonatkoznak. Az ebben a szakaszban felsorolt tények mint a magánmunkálatok fogalmi körébe nem tartozó ténykedések, külön elbírálás alá tartozván, azok díjtételeinek megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a községi hatóság rendszerint csak szabályszerű, írásban vagy jegyzőkönyvben foglalt szóbeli utón előterjesztett kérelemre járhat el és kiadmányai vagy feljegyzései, hivatalos tanúsítások, az érdekeit magánfeleket tehát a hivatalos működésért megszabott díjon felül az előirt kincstári illetékek is terhelik. Figyelemmel kell tehát lenni arra is, hogy ezek a ténykedések a községi hatóságok oly természetű kötelességei közé tartoznak, melyeket jogszerű kérelem előterjesztése esetén meg nem tagadhatnak és azokra nézve az érdekeltek igényeiket az 1896 : XXVI. t.-c. 22. § a értelmében a m. kir. közigazgatási bíróság előtt érvényesithetik, továbbá, hogy azoknál több esetben nem egyedül a községi (kör) jegyző, hanem egyúttal a községi biró is közreműködik. Éppen azért, mert a jegyző ebbeli ténykedése rendes hivatali kötelességeihez tartozó müködéskép jelentkezik, a munkadij tételeinek megszabásánál is mérsékeltebbnek kell lenni, mint a szoros értelemben vett magánmunkálati díjtételeknek. A szabályrendelet 3. §-ának szövegét ezeknek figyelembe vételével a következő- kép állapítottam meg: 3. §. A munkadij mértéke: 1. Az ingatlan becsértékének megáilapitására nézve az adókataszter adatai alapján kiállított adó és becslési bizonyítványért (42.600/1914. I. M. számú igazságügyminiszteri rendelet), ha a telekkönyvezett ingatlanok kataszteri helyrajzi száma a telekkönyvi részletszámmal azonos, olyan összegű munkadij számitható, amely egyenlő az állandó össz- szegü illetékek megállapítása tárgyában kiadott 156.600/1923. P. M. számú pénzügy- miniszteri rendelet (Belügyi Közlöny 1923. évf. 55. szám) 13. §. első bekezdésében a községi bizonyítványokra nézve megálíapitott kincstári illetékek összegével, ha az említett adatok eltérnek és emiatt, vagy bármely egyéb okból külön azonosítás szükséges, a munkadij kétszeresen számitható, a községi bizonyítványra nézve megállapított illetékek megváltoztatása esetén az újonnan megállapított illeték szolgál alapul. 2. Az 1. pontban jelzett adó és becslési bizonyítványokon kivűl minden más községi bizonyítványért — hacsak az érvényben álló szabályok szerint nem dijmentes — olyan összegű munkadij számitható, amely az 1. pont szerint a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illeték felének felel meg. 3. Kataszteri birtokivek, hagyatéki és gondnoksági ügyben felvett leltárak másolatáért oldalanként olyan összegű munkadij számitható, amely az 1. pont szerint a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illeték felének felel meg. 4. Gondnokság alá helyezés esetében foganatosítandó leltározásért a hagyatéki leltározásra nézve megállapított munkadij számitható. 5. Hivatalos eljárásban közhivatal előtt szükséges előljárósági (hatósági) névaláírás hitelesítéséért olyan összegű munkadij számitható, amely az 1. pont szerint a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illeték negyedrészével egyenlő, pénzintézeti váltón vagy egyéb magánügyekben kivárd névaláírás hitelesítéséért a fentebbi dij kétszeresen számítandó. A szabályrendelet 4. §-ának szövegét a következőkben állapítottam meg: 4. §. A jelen szakaszban megjelölt magánmunkálatokért felszámítható dijak :
