Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)
1923-06-07 / 23. szám
290. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 23. szám Angliában ősi hagyományok alapján a nemzeti zászlót ugyanaz a tisztelet illeti meg, mint az egyházi körmenetben vitt oltári szentséget. Nálunk azt a megkülönböztetett tiszteletadást, amely a nemzeti zászlót megilleti, elébbi közjogi viszonyaink homályositották el, illetve érvényesülni, szokássá válni nem engedték. A régebbi katonai szolgálati szabályzat, — amely csakis az egyenruhát viselő katonai személyekre volt kötelező, — csakis a hadsereg zászlója előtt tette kötelezővé a tisztelgést. Ez a zászló azonban nem volt a magyar zászló. Utóbb ugyanaz a tisztelgés kijárt ugyan a honvédzászlónak is, de a polgári közönség ebben is csak katonai zászlót látott és már meggyökeresedett benne az a fölfogás, hogy a katonai zászló előtt csak a katonai személyek tartoznak tisztelegni. Annak, hogy a nemzeti lobogó előtti tiszteletadás általánossá, minden honpolgárt kötelező szokássá váljék, útjában állottak azok az irányzatok, amelyek vagy az osztrák centralizmus, vagy a nemzetköziség érdekében törekedtek a magyar nemzeti öntudatot elhomályosítani. Azóta a helyzet lényegesen változott. Osztrák centralizmus nincs és nem lehet többé. A nemzetköziség hóbortjából keserves tanulságok alapján már ki kellett gyó- gyulniok azoknak is, akiket ez az eszmekor a legjobban elbolonditott és ma már Európa minden országában a nemzeti eszmének ujult erővel való föltámadását és uralomra jutását látjuk. A helyzet megváltozásából nekünk is le kell vonnunk a következtetést. A tanulságokból tanulnunk kell s meg kell hódolnunk az előtt a nemzeti eszfne előtt, amely a tapasztalatok szerint az az egyetlen erkölcsi erő, amely egy nép nemzeti életét, főn- maradását s bukása után föltámadását biztosíthatja. Hadseregünk ma már nem idegen test az állam testében s ha nem is néphadsereg, de magyar és nemzeti. A hadsereg lobogója ma a magyar állam jelvénye, amely államnak mindnyájan alkotó részei vagyunk. Ez a lobogó kifejezője a nemzeti eszmének, amely minden polgári kell, hogy áthasson és egy nagy nemzetiestté forrasszon össze. Ennek a lobogónak méltán kijár tehát a legnagyobb tiszteletadás minden magyar ember részéről, aki hazafias öntudattal igaz magyarnak érzi és vallja magát. Felhívunk tehát minden magyar férfit és nőt, hogy bárhol találkoznak egy magyar katonacsapattal, amely a nemzeti lobogó alatt vonul, tiszteletadásuk jeléül álljanak meg, forduljanak arccal a nemzeti lobogó felé s a férfiak vegyék le kalapjukat! Felhívunk mindenkit arra is, hogy ha látnak a. járókelők között olyanokat, akik elmulasztanák ezt a tisztelgést, azokat figyelmeztessék arra, hogy ez hazafias kötelesség.“ Kaposvár, 1923. junius 6. _________ Tatlián, alispán. * 13.100/1923. szám. Tárgy: Vágósertéseknek a nagytétényi és győri sertésexportvásárról való kivitele. Valamennyi járás főszolgabirájának, Kaposvár r. t. város polgármesterének, valameny- nyi községi- és körállatorvosnak és községi elöljáróságnak. A m. kir földművelésügyi miniszter urnák 1923. évi április hó 17-én kelt 3543. sz. rendeletére, mely a vágósertéseknek a nagytétényi és győri sertésexportvásárról való kivitele tárgyában adatott ki, mely rendelet a Budapesti Közlöny folyó évi április hó 20-iki számában és a Földművelésügyi Értesítő április hó 29-iki számában jelent meg, továbbá ugyanezen tárgyban a Földművelési Értesítő május 27-iki számában megjelent április hó 30-án kelt 3543. sz. F. M. rendeletre felhívom figyelmüket azzal, hogy ezen rendeletek kihirdetéséről az I. fokú hatóságok azonnal gondoskodjanak és az érdekelteket megfelelően értesítsék, Kaposvár, 1923. május 30. Tallián, alispán.
