Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1921. (40. évfolyam 1-52. szám)

1921-04-21 / 16. szám

140. oldal

SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA

16. szám.

gári iskolákhoz beosztott menekült nem áll. mi polgári iskolai tanerőket arra, hogy saját érdekük ellen vétenek, ha nem igyekeznek mostani ideiglenes beosztásukat végleges a kalmazással felcserélni. Abból a célból, hogy a meghirdetett állások az illet® menekült tanerőknek biztosabban tudomására jussanak, felhívom a polgári iskolafenntartókat, hogy a pályázati hirdetményeket a vallás- és közoktatásügyi minisztérium

VI. a ügyosztálya cimére küldjék be s a „Polgáriskolai Közlöny “-ben (Budafok, polgári fiúiskola) is tétessék közzé.

Kaposvár, 1921. évi április 15. Gönczi Ferenc s. k., kir. tanfelügyelő.

Hivatalos másolat a 8756/1921. alispáni számhoz.

14.250/11. B. 1921. szám. M. kir földművelésügyi miniszter.

• •

Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének (kivéve Szabolcs vármegye

alispánját).

Kapcsolatban a 14 219/1921. II. B. számú körrendeietemmel tudomásul ieküldöm s felhívom, hegy a varjak és szarkák irtására vonatkozó ezen útmutatást az alantas közigazgatási hatóságokkal és az érdekelt vadász társaságokkal és vadászati jog bérlőkkel, megfelelő módon mentői szélesebb körben közölni s iveskedjék.

Tegye egyúttal megfontolás tárgyivá, hogy ezen rendkívül fontos, közérdekű útmutatásra az érdekeltek figyelme évről-évre — a költési idő előtt — miként lenne a leghatásosabb módon felhívandó.

Budapest, 1921. évi március hó 21-én.

A miniszter rendeletéből : Barthos, miniszteri tanácsos.

A mérgezés főideje ugyan április hava, az előkészületekhez mégis már februárban hozzá kell látnunk. A belügyminiszter 16.086—1900. számú rendeletére hivatkozva kérjük a mérgezési engedélyt városokban a polgármesterhez, egyebütt a szo!g°biróság utján az alispánhoz címezve, március 25-től kezdődőleg hat hétre. Azért ily korai kelettel, mert a szarkák a párokra válás előtt március végén már népes gyülekezetekben találhatók egyes különösen kedvelt helyeken, réteken, kis Teniszekben, egy-egy magánosán álló nagy fán s igy aránylag kis területen is tömegeden irthatok. Igaz, hogy ezek közétt még sok olyan is lehet, amely nem a mi területünkön, hanem valahol a szomszédban fészkelt volna, de hiszen nem csupán magunkról, hanem országos érdekről van szó. A lehetőleg több száz tojáshéj gyűjtéséhez is hozzá kell fognunk, végig járva jóbarátaink, esetleg cukrászok és vendéglősök k«n,háit, mindenütt megismételve a kérést, hogy a héjakat ne ősi szakácsnői módon egymásba dugva, hanem egyenként szárítsák, mert különben végleg összeragadnak. A tojások töltéséhez bármilyen húsféle alkalmas (káros vad húsa, roarhatüdő, stb.) csak jól meglegyen darálva, hogy a méreg benne egyenletesen legyen elosztható. A foszforszörpit zárt palackban, vízben hevítjük kb. 70 fokra r, addig- rázogatjuk, amig üledéke — a tulajdonképem ható része — teljesen fel nem oldódott (a tetején úszó hig réteg u. i. csak szigetelő anyag). A keverést már a szabad ég alatt vagy legalább is szellős pajtában végezzük, mert a foszfornak a gőze is mérges. A husvagdalék minden félkilójára 3, legfeljebb 6 kávéskanálnyi foszforszörpöt véve s ezt lapos fadarabbal alaposan elkeverve, minden tojáshéjba két kávéskanálnyi húst teszünk, jól lenyomva, hogy erősen megtapadjon. (Ezt a kis husadagot egészen elfogyasztja a szarka is, nem hagy tehát maradékot, amely más állatokra is veszélyes lehetne.) A — mondjuk — 50 tojáshéjat hegyével lefelé dobozba vagy gyümölcsöskosárba rakjuk és papírral leszorítjuk. Most már csak ' egy kis nyaláb szénát és a műfészkek megjelöléséhez szükséges mintegy méternyi hosszú nádszálat vagy vesszőt kell beszereznünk. A többi már szinte sportszerű szóra-