Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1920. (39. évfolyam 1-55. szám)
1920-02-05 / 6. szám
42. Somogyvárraegye Wvetaío* Lepte Pécs-Barcsi is), t Délivasut a „Délivasuti szólják nyugdíjintézet#“ Kiüti, a Barcs-Pík* ráci h. é. v., Zalavölgyi h. é v, a Ke»z»he y-B.-szentgyörgyi h. é. v., a Somogyszob- Barcsi h. é. v., a Szomogyszob-Balatonszentgyörgyi h é. v., a Kaposvár-Mocselád h. é. v., a Kaposvár-Fonyódi h. é. v., a Szigetvár-Kaposvári h. é. v., a Győr-Veszprém-Dombóvári h é. v., a Szentlőrinc-Szlatina-Nas.ci h. é. v., a Temes- es Somogyvármegyel h. é. vasúti részvénytársaság, a Kaposvár-Barcsi h. é. v., a Drávavölgyi h. é. vasút, a Balaton Gőzhajózási részvénytársaság, a „Dunagőzhajózási részvénytársaság“, a Föld* mivelésügyi államkincstár: a) Kadarkút és Hencse homoktelepitvény, b) Giga-szent* imrei íöldmivasiskolai ingatlanai állam adó|a után előírandó útadó közvetlen a kaposvári m. állampénztár-, adóhivatalnál lévén lerovandó, ezek terhére a kivetés a pénz- figyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által (og eszközt Itatni, minélfogva az azakat ternelő allami eg>anesadó a 2. pont alattiakban foglaltak, szerint Közvetlen a pénzügy- igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt emlitatt alsó kimutatásba bevezetendő. 5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami és tirvéevkatósági tisztviselők, nyugdíjasok és szolgák, valamint az államvasuti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o. kér. adó) után ut dót nem fizetnek, á eselédadó kivételével, azon* ban egyéb állami adójúié után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy • szab. déli pályatársaság az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok) terhéra kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen a kaposvári adóhivatalnál) ezek útadói is kilön a pénziigyigazgatóság mellé rendelt számvevőéig által vettetnek ki, —- miért is az arre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendők, kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetmény után kivetett adójuk kivé.elével az utadókivetés alapjául szolgáló egyéb allami adókat, 6. Népiskolai tanítók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben útadó mentesek) csak az esetben nem rovandók meg útadóval, ha dijlaveleik szerint évi fizetésük 600 koronánál kevesebb. 7. A kereskedelmi m. miniszter 1902. évi 22025. számú elvi jelentőségű rendeleté értelmében minden külön telekkönyvi birtokos, szóval minden ndóelany, családi állapotára vagy foglalkozására való tekintet nélkül (tehát férj, feleség, gyermek, vő is, a közigazgatásilag külön előirt állami adójuk alapján — még ha közös háztartásban él* nek is — útadóval külön rovandók meg. 8. Figyelmeztetem még az illető községi előljáróságekat (Miháld, Zákány, Őrtilos, Belezna, Somogyszentmiklós stb.) a közigazgatási bíróság X1IÍ 1906. számú döntvényére, mely szeret a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az útadó- alap nagyságára, százalékos útadóval rovand '-k meg. E végből a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakr helye a kivetési lajstrom »Jegyzet" rovatába bejegyzendő, sőt a felszólamlások lehető kikerülése végett cé rávezetendő volna, hogy a kivetendő útadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitüntettessék. Egyébként az 1890. évi 1. t-c. végrehajtása körül eljárás egyszerűsítés» tárgyában a kereskedelemügyi m. miniszter által kibocsájtott 57311903. számú általános rendeletnek 4. pontja értelmében a jegyzők az egyénenkénti utadókivetést is eszközölhetik. (Lásd „Utadózás“ című szakkönyv 250. lapját.) 9. Megjegyzem, hogy a hitelszövetkezetek az 1893. évi XXZÍ t-c. 47. §-a, as egyéb pénzintézetek pedig a közigazgatási bíróság 1077[1911. sz ítélee, valamint s kereskedelemügyi m. mini zter 74835|1897. sz.<mu körrendeleté értelmében is a betét töke kamat és járadék adék után adómentességet élveznek 10. A kivetési lajstromok a községi és körjegyző részéről 1920. május 25-éig a ífoplgsbkéhei küldte d$ be, ki is « kivetést a járási KMtvevö üWl teljeaiUetvéa,
