Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1920. (39. évfolyam 1-55. szám)
1920-11-23 / 49. szám, Rendkívüli kiadás
411. S#i*#fyvám*£y* Hivafolns Lapja. 49. rn. Figyelmeztesse ax elöljáróság a termelőket, kegy ekhez a rendelkezésbe! feltétlenül alkalmazkodjanak nemcsak azért, mart annak ba nam tartása mint kikágás snlyosan büntattetik, hanam azárt is, mart a kivetett mennyiaéf behajtása esetén a saját szükségletére való tekintet nélkül a kivetett mennyiséget abból a készletből fogja a hatáság asatlag karkat«l*m alkalmazásával is elvenni, amelyet saját céljaira tartott vissza. A 961911920. M. sz. rendelet katálybaiépte elüt eszközölt tenjerivásárlásek alapján ax én engedélyemmel a vált kontingensbe betudással eszközöli leszállitásak sem mentesítik a termeiét nma kötelezettség'; áléi, hagy a reá jelen rendelet alaoján kivetett tengenmeanyiséget haladéktalanul beszolgáltassa. Tengeri-Őrlésre nérve a 44011011920. Ké, M. rendelet katárazmányai változatlanul érvényben vannak. Á tengerinek ipari aélokra leendő felhasználását hitén rendelet fogja szabályozni. v V. Feleslegek meg állapítása, (Elazámoíás). A 10S k. kaidnál nagyobb gazdaságok kuxa-, razs, kétszeres- és árpafeleskege minden esetben elszámolás utján állapítandó mag, a 100 k. holdnál kisebb gazdaságok feleslege ellenbe , mint az a 11. íejezstben már részletesen körsliratett, csak akkor, ha az ellátatlanak szükséglete az 1920. december kó 5-ig eszközölt leszállítással, illetve az ugyanezen időpontig eszközölt felajánlással biztosítottnak' nem látszik. A felesleg m -gálíapitáf-a a termelő termésének, az elszámolás időpontjában még rendelkezésére álló készletének és a gazdasági év végéig terjedő szükségletének szembeállításával történik. * Amennyiben a termel# a terméseredmény és a jelen készlet közötti különbőzetet . elfogadható raódan igazolni nem tudná, ellene a kihágási eljárás haladéktalanul megindítandó. Kivéve azt az esetet, ha a reá kivetni# adógabonát már beszáljiletca s na* forog fenn gyanú arra nézve, hogy termésénefr egy részét az adágabans beszállítása előtt jogosulatlanul elidegenített®. Búza, rozs és kétszeresnél az elszámolás két körülmény megállapítását célozza, nevezetesen, hogy a termel# a reá kivetett adégabenát hazában és rozsban tényleg be tudja-e szolgáltatni és hagy az adógabonán és saját szükségletén felöl rendelkezik-e még felesleggel. Árpát illetőleg a- elszámolás csak a 1®Q k kaidnál nagyabb gazdaságokban foganatosítandó s az árpa 'csak oly szükségletek fedezésére hagyható vissaa, mely zabbal vagy tengerivel nem pótolható. Tengerire az els'ámelás nem terjed ki, minthogy a termelő saját szükségletére való tekintet nélkül kefeles beszolgáltatni azt a mennyiséget, maly a bevetett terület minden egyes magyar holdja után reá kivettetett Ebben az esetben tehát ax elszámolásnak csak a tengerivel bevetett terület helyes megállapítására kell szorítkoznia. Az elszámolás a 20750! 192®. sz. a, kiadott rondeUtommel megküldött „Rlsaámo- lási iv* felhasználásával eszközlendő. . . Az „Elszámolási iv“ hátlapján a megállapított évi termésmennyiség és az elszámolás időpontjába talált készlet közötti különbőz't mikénti felhasználása feltüntetendő. Az elszámolás befejeztével az elszámolási íven feltétlenül kitüntetendő és a féllel élőszóval is közlendő, hogy 1. sz adógabonatartozás lerovására mennyi búzát, rozsot (kétszerest), esetleg a hiány pótlására mennyi árpát vagy tengerit, illetve' mily összegű váltságárat, 2. az adógabonán felül mennyi búzát és rozsot (kétszerest), S. az árpafeleslegek 30 százaléka fejében mennyi árpit,
