Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1919. (38. évfolyam 1-56. szám)

1919-04-18 / 17. szám, Rendkívüli kiadás

130.

Somogyvármegye Hivatalos Lapja

17. sz.

A tanácsok országos gyűlése.

2. § A legfőbb halaimat a munkások, katonák és földmivesek tanácsainak országos gyűlése gyakorolja. A magyarországi Tanácsköztársaságban minden nemzet, lia összefüggő, nagyobb területen él, külön nemzeti tanácsot és intézőbizottságot is alkot. A különböző nemzeti tanácsok alakítását, egymáshoz való viszonyát és a föderalisztikus alapon álló magyarországi Tanácsköztársaság végleges alkotmányát a tanácsok országos gyűlése fogja megállapítani.

3. §. Az állami élet összes döntő fontosságú kérdéseinek szabályozása és irányítása a munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyűlésének hatáskörébe tartozik. A magyarországi proletáriátus diktatúráját a tanácsok országos gyűlése a a helyi munkás-, katona- és földmivestanácsokkal együtt gyakorolja.

4. §. A tanácsokat elsőizben a Forradalmi Kormányzótanács hívja össze.

5. §. A munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyűlésének tagjait a megyei és a városi tanácsok választják. A megyei és városi tanácsok minden ötvenezer lakos után egy tanácstagot küldetlek a tanácsok országos gyűlésébe.

A helyi tanácsok.

6. §. A falvak és városok ügyeit a munkások, katonák és földmivesek helyi tanácsai intézik. Általában abban a kérdésben, hogy valamely község falu-e vagy város, a régi közigazgatási beosztás irányadó. Minden hatezer lakosnál kevesebbet számláló község azonban falunak, minden huszonötezer lakosnál többet számláló község városnak számit még akkor is, ha a régi közigazgatási beosztás máskép rendelkezik.

7. §. A falu tanácsába a falu dolgozó népe minden 100 lakos után egy tanács tagot küld. A tanács azonban nem állhat háromnál kevesebb és ötvennél több tagból.

8. §. A városi tanácsba a város dolgozó népe a város minden ötszáz lakosa után egy tanácstagot küld. A városok háromszáznál nagyobb taglétszámú tanácsot nem választhatnak. Budapesten a kerületek kerületi tanácsot alakítanak, amelybe a kerület minden ötszáz lakosa után egy tanácstagot küld. A kerületi tanács azonban legfeljebb háromszáz tagból állhat. A kerületi tanácsok lakoságuk számának arányában küldenek tagokat Budapest ötszáz tagból álló központi tanácsába.

9. §. A falusi és városi tanács az ügyek közvetlen intézésére intéző-bizottságot alakit. Az intéző-bizottság a falvakban legfeljebb öt, a városokban és Budapest kerületeiben legfeljebb húsz tagból állhat. A budapesti központi tanács nyolcvan tagú intéző-bizottságot alakit. A központi tanács intéző-bizottságának tagjai egyúttal tagjai a munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyűlésének is.

10. §. A falusi és városi tanácsok alakítják meg a járási munkás-, katona- és földmivestanácsot. A járási tanácsba úgy a falvak, mint a határos városok tanácsai minden ezer lakos után egy-egy tagot küldenek. A városok küldöttei azanban a járási tanács tagjainak legfeljebb felét tehetik ki. Azok a városok, amelyek ugyanazon vármegye több járásának területével határosak, minden járáai tanácsba küldenek ki tagokat, de a városok által a járási tanácsba küldött tagok száma együttvéve nem lehet több a tanács felénél. A járási tanács tagjainak számahatvannál nagyobb nem lehet.

11. §. A járási tanácsok tagjait a városi tanács tagjai és a falusi tanácsok választási megbízottai választják. Minden falusi tanács egy választási megbízottat választ. A választást olyan járásban, amely várossal nem határos, a járás székhelyén, olyan járásban pedig, amely egy vagy több várossal határos, a szomszédos legnagyobb városban kell megejteni.

12. §. A járási tanács ügyeinek közvetlen intézésére Iegjebb tizenöttagu intéző-bizottságot választ.

13. §. A megyei munkás-, katona- és földmivestanácsokat a megye területén