Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1918. (37. évfolyam 1-52. szám)
1918-12-19 / 51. szám
51. 32. Somogyvlrmegye Hivatalos Lapja 675, állami adója (IV. o. kér. adó) után útadót nem fizetnek, a CBelédad© kivételével azonban egyéb állami adójuk után mentességet nem élveznek. Megiegvezteh'k, hogy a szab, déli pgíyatársaság, az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen i kaposvári adóhivatalnál) ezek útadói is külön a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által vettetnek lei, — miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztandök, kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetmény után kivetett adójuk kivételével az ut-»dákivetés alapjául szolgáló egyéb áll ami adókat. 6. Népiskolai taaitók (ez állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben útadó mentesek) csak az esetben n-’-n rovandők meg útadóvá’, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 koronái kevesebb. 7. A kereskedelmi ra. minister 1902. évi 22025. számú elvi jelentőségű rendelet« értelmében minden külön telekkönyvi birtokos, szóval minden adóalany, családi állapotára vagy foglalkozására való tekintet nélkül (tehát férj, feleség, gyemek, vő is) a közigazgatásilag külön előirt állami adójuk alapján még ha közös háztartásban élnek is — útadóval kalöa rovandók meg. 8. Figyelmeztetem még 'az illető községi elöljáró-’gokat (Miháld, Z cdny, Ortilos, Belesna, Somogyi.zentmiklós stb.) a közi azgatási bíróság XI!ílj906. sz r. u döntvényére mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóh lyukon minimális útadóval vannak is megróva a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az uíadő- alap nagyságára, százalékos útadóval rov indok meg. E végből a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „Jegyzet“ rovatába bejegyzendő, női: a felszólam'ájoSc..lehető ű kerülése végeit célravezető volna, hogy a kivetendő útadó összege is a i* yyző által ezen tételeknél kitüntéttessék. Egyébként az 1890. évi I. t.-c. végrehajtása körüli eljárás eyysxeriisiiése tárgyában a kereskedelemügyi n. minister «ital kibsesájtott 5731905 s?-ámu általános rendelaéaak 4. .pontja értelmében a jegyrők az egyénenkénti utadókivetésl is eszközölheti:.- (Lásd „Utadézás“ című szakkönyv 250. lapját.) 9. Megjegyzem, hogy a hitelszövetkezetek az 1898. évi XX11I. t.-c. 47. §-a az egyé--, pénzintézetek pedig a közigazgatási bíróság 1077(1911. sz. ítélete, valamint a k^rs. lelemfigyi m. mini tér 74835|1897. számú körrendeleté értelmében is a betét- teke zraat és járadék adók után adómentességet élveznek. i.O. A kivetési lajstromok a községi és körjegyző részéről 1919. február 25-éig a foszolgí bíróhoz küldendő be, ki is a kivetést a járási számvevő által teljesittet vén, azek*t együtt hitelesítés és ícvábbi eljárás céljából 1919. évi március 15-éig a betű- soros összesítés két példánya kapcsán hozzám beterjeszteni tartozik. A kivetésnél követendő eljárás tekintetében megjegyzem, Hogy azon adózók, kik i a vív óval nem bírnak, s állami adíju t 30 koronát meg nem haladja, 3 kézi napszám táhság árának megfelelői g 3 K minimális uiadóval; azon adózók pedig, kik igavonóval 'pírnak és állami adójuk a 60 korénál meg nem haladja, az igás napszám* vál s’s árának megfeleleleg 6 tcorsiaa minimális útadóval rovandók raeg. A százalékos utadá 10 százalék. 11. Az 1890. I. t.-c., valamint a kereskedelemügyi m. miniszter 68.732} 1900. és 573|19C3. számú körrendeleté érteimében a közúti költségeloirányzathaz csatolandó az úgynevezett F) kimutatás.
