Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1918. (37. évfolyam 1-52. szám)

1918-12-19 / 51. szám

672 Somogyvármegye Hivatalos Lao ja 5 f. sz. munkaidejüket napi 9 óráról 7 órára kötelesek csökkenteni. Kivétetnek ez aló! a ren­delkezései« a'ól azok a vállalatok, amelyeknél a központi energiát szolgáltató motor üzembentartása üzemhulladék-anyagokkal, vlzierővel vagy elektromotorral történik, utóbbi esetben, feltéve, hogy az áramszolgáltató telepre nézve az üzem korlátozása ha­sonló okokból külön el nem rendeltetett, vagy amelyeknél az őzem természete az üzemkorlátozást kizárja. 3. §. A 2. §-ban megjelölt vállalatok munkásai segélyezésének mértékére nézve az ide­vonatkozó 102088|26. 1918., 102105)26. 1918. és 103496|26 1918. számú előző rende- leteimben foglaltak az 19l9. év januar hó 15-ig terjedő időre érvényben maradnak, vagyis teljes üzemkorLtozás esetében az ilyen vállalatok munkásai továbbra is napi 12 korona bérkeresetig 100 százalékot, ezenfelüli bérkeresetnél 80 százalékos, de mi­nimálisan 12 korona és maximálisan 21 korona napisegélyben részesitendők. Ha az üzemkorlátozás csak részleges s a vnílalat munkásait a napi munkaidő egy részében foglalkoztatni tudja, akkor a napi átlagos keresetnek a foglalkoztatási időre eső hányada a vállalatokat terheli s a munkások segélyül csak annak a különbözetnek a 80 százalékára tarthatnak számot, amely — 9 órai munkaidőt véve alapul — a napi átlagos munkabérből a munkában nem töltött időre esik. Például: ha egy munkás napi átlagos keresete 18 korona, akkor az egy órára eső kereset ennek megfelelően 18: 9 — 2 korona és 5 órai foglalkoztatás mellett 2-szer 5 = 10 korona, amesy a vál­lalat által fizetendő; a fennmaradó 4 órai időre a fenti átlagos kare;et — vagyis 18 korona — után jaró segélyösszeg 80 százaléka, azaz 14*40:9= 1*60 korona a kincs­tárt terhelő óránkénti segély, mely összeg 4-el szorozva l*60-szor 4 = 6‘40 korosát ad, úgy hogy 16 40 korona az az összeg, amelyre a munkásnak kereset és segély címén igénye van. 4. §. Folyó évi december hó 31-ig fokozatosan szabályszerű felmondás mellett elbocsá- tandók azon 1896., 1897., 1898., 1899. és 1900. évben született munkások, akiknek a folyó évi 29734|eln. 41c. számú magyar ha liigyrainiszteri rendelet értelmében katonai szolgálatra kell bevonuiniok, kivéve azokat, akik a katonai szolgálat alól névszt rint fel vannak mentve. ' Az összes bányák, kohók, acél- éa henger-müvek, a bányafaterradö ü:emek a viz- és világítási müvek, valamint vasutak (közúti vasutakat kivéve) és hajóiási villa- latokban alkalmazott ezen öt évfolyamokhoz tnrtazó egyénekre ezen rendeliezés nem vonatkozik, vagyis ezen egyenek a folyó évi 29960jela. 4,b. számú magyar hadügy- minLzteri rendeletben megszabott korlátozás megszüntetése mellett jelen alkalmazásuk­ban további intézkedésig akkor is megmaradnak, ha oda 1918. évi október hó 30-ika után léptek be. 5. §. Folyó évi decec bor 7-tői kezdve szabályszerű felmondás mellett elbocsáthatók azok a női munkaerők, akik az üzemben nélkülözhetők a következő alapelvek figyelembe­vétele mellett: A háború előtt az üzemben alkalmazva volt, továbbá az üzemben balesetet szen­vedett női munkaerők jelen undelet érvénytartama alatt egyáitalaban el nem bocsát­hatók, az elbocsátásra kerülőknél pedig az alkalmaztatás idejét kell az elbocsátás sor­rendjénél figyelembe venni, vagyis azok bocsátandók el előbb, akik legrövidebb idő óta vannak az üzemben alkalmazva. Az utóbbi csoportból a fenti rendelkezések figye­lembevételével december 7-éa elbocsátható a nélkülözhető női munkások 40 százakká, december 22-én további 30 százalék éa januar 12-én a fennmaradó 30 százalék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom