Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-02-17 / 7. szám
7. sz. Somogyvármegyc Hivatalos Lapja 67. A vármegye hasznos háziállatállománya, a háború következtében természetszerűen megfogyott. Az állatállománynak csökkenése azonban mint az ezirányban megkérdezett hatóságok jelentéseiből megállapítható, nem öltött olyan nagy arányokat, hogy ezen csökkenés állattenyésztésünk szempontjából komoly aggodalmakra adhatna okot. Az 1914. évi állatösszeirás eredményéhez képest ugyanis a hatóságoktól beérkezett jelentések szerint, 1915. november havában a lóállomány apadása, átlagos számítás szerint hozzávetőleg 26-2 százalékot, a szarvasmarha-létszám apadása 20 százalékot, a sertéslétszám apadása 21 százalékot, a juhállomány apadása 11 ’8 százalékot tett ki. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen apadás csaknem kizárólag az állatállománynak felnőtt egyedeire esik, illetve, hogy főleg lovaknál és szarvasmarháknál éppen az iga vonásra alkalmas és hasznot hajtó felnőtt' állatok darabszáma csökkent a fent említett mértékben, mig a növendék-állatok száma alig változott, sőt helyenként emelkedett is. A megfogyott felnőtt állatoknak pótlására ugyanis sok növendék-állat tartatott vissza s maradt eladatlan. Az egész állatállománynak csak bizonyos hányadát képező ezen felnőtt, igás és egyéb haszonállat apadása tehát aránytalanul nagyobb, az hozzávetőleges számítással igavonó és tenyésztésre használt lovaknál 40 százalékra, igás ökör és, teheneknél 30 százalékra tehető. Az állatállomány apadásának a lehetőséghez képest való meggátlása érdekében, a földmivelésügyi kormány élő sertéseknek Ausztriába, sertéshúsnak, szalonnának és disznózsírnak a magyar szent korona országainak területén kívül eső helyre, vasúton, hajón vagy gépkocsin való elszállítását szabályozta. — Az ide vonatkozó rendelkezések szerint ugyanis, élő sertések meghatározott számban és csak akkor vihetők ki Ausztriába, ha azok már teljesen fel vannak hizlalva, késre érettek. Sertéshúsnak, szalonnának és disznózsírnak kivitele is némi megszorítást szenvedett, amennyiben ezen cikkek bizonyos kontingentált mennyiségben csak az országos gazdasági bizottság által kiállított igazolványok alapján lesznek jövőben kiszállíthatók. A ménvizsgáló-bizottság működését befejezte. Összesen 152 drb. magánmén vizsgáltatott meg, ezek közül 118 drb. találtatott tenyésztésre alkalmasnak. Járások szerint a mének a következőképen oszlanak meg: A barcsi járásban a megvizsgált 21 darab inén közül 18 darab A csurgói ” ” 7 55 j? 55 7 55 Az igali 11 1) 55 55 12 55 A kaposvári >, „ 25 55 55 55 22 55 A lengyeltóti )i i) 13 5> 55 55 10 55 A marcali 5 5 5 5 55 55 55 6 55 A nagyatádi n » 4 55 55 55 4 55 A szigetvári 40 55 55 55 27 55 A tabi 71 77 18 55 55 55 12 55 tenyésztésre alkalmasnak. Az első fokú bizottsági határozatok ellen nem adatott be. A törvényhatósági közutak állapota a múlt évnegyedben nem volt kielégítő. A rendkívüli nedves, esős időjárás, az útpályákat egészen átáztatta, a a járművek által az útpadkáról felhordott sárral borította el. A sár az összes utakon ismételve lehuzatott ugyan, a rendelkezésre állő kevés munkaerővel, azonban ez nem volt olymértékben s oly gyakran eszközölhető, mint ez a forgalom szempontjából kívánatos lett volna. Súlyosbította a helyzetet, hogy a fenntartáshoz szükséges kavics, igavonó állatok hiányában csak részben, mintegy 45o/o, volt kiszállítható, s igy egyes útszakaszok bekavicsolhatók nem voltak. Hogy ezen állapotok némileg megszüntethetek legyenek, kikértem a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur engedélyét, hogy a kavicsszállitásra a közerőt kirendelhessem. Miután ezen engedélyt a Miniszter ur megadta, intézkedtem, hogy az egyes vasúti állomásokon rendelkezésre álló kavics közerővel, a legjobban igénybe vett szakaszokra kifuvaroztassók.
