Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-12-21 / 51. szám
/ 687. ___________________Somogyvármcgye Hivatalos Lapja 51. sz. A z iparos az ipartörvény 72. §-ának c) pontjára való hivatkozással azon a cimen, hogy üzletével felhagyott, a tanviszonyt 15 napi felmondás mellett felbontatja. Ugyanez a jog megilleti az idézett törvényszakasz második a) illetőleg b) pontja alapján a tanoncot, illetőleg annak törvényes képviselőjét is, akár arra hivatkozzék, hogy az iparos törvényes vagy tanszerződési kötelességét vele szemben nem teljesiti, akár arra, hogy az iparos más községbe költözött át. Nyilvánvaló, hogy az ipartörvénynek a normális körűimén vekre szabott ezek a rendelkezései az Erdélyből menekült iparosokkal és tanoncaikkal szemben nem alkalmazhatók, nevezetesen, hogv magára a menekülés által teremtett helyzetre, vagyis aria való hivatkozással, hogy az iparos a menekülés tart ima alatt üzletét nem folytathatja, lakhelyétől ideiglenesen távol tartózkodik s ebben a helyzetében átmenetileg „tanoncát iparában képezni, élelmezni tlem tudja s tanviszony felbontását sem az egyik sem a másik fél nem kívánhatja. Kétségtelen ugyanis, hogy a menekülteknél a vis major esete forog fenn, hogy az iparos üzletével nem önként hagyott fel, hogy az esetek nagyobb részében üzletével nem is kiván felhagyni s mihelyt a körülmények lehetővé teszik, újból folytatni fogja iparát s meg fog felelni a t ínszerződésből folyó kötelezettségeinek is. Azokban az esetekben tehát, amikor az iparosnál az ipara folytatásán irányuló szándék meg an, s amikor egyébként is a'após kilátás van ar a, hogy lakhelyére vissza fog térhetni s iparát folytatni fogja, mind a két fél érdekei szempontjából előnyösebb s ezért helyesebb is, ha a tanszerződés hatálya s ezzel a tanviszony érintetlenül fentartatik. Azokban az esetekben ellenben, amikor egészen kétségtelen, hogy az iparos iparát belátható időn belül meg nem kezdheti, vagy ha ip irát meg is kezdi, a rendkívüli viszonyok (szenvedett károk stb.) folytán tinoncát nem oktathatja, nem élelmezheti, vagy amikor a tanonc részén áll be a tanviszony folytatása' lehetetlenné tevő vagy jelentékeny megnehezítő valamely körülmény, mind a kél fél érdekeit sér'ené, a közszempor,tból is igen elhibázott volna a tanviszony fen^artá^a. Ezekben az ebetekben tehát a tanv'szonY fölbontásának nemcsak lehetővé tétele, hanem a felbontás megkönnyítése kívánatos, hogy egyfelől az iparos a tanonc eltartásával járó erhektől szabadulhasson, másfelől a tanonc folytatólagos kiképzése más iparosnál leendő elhelyezése által legyen biztosítható Az ily esetekben az ipartörvény 72. §-ában megállapított térítések megfizetésére sem lehet a tar.zerzödéssel érdekelt feleket méltányosan kötelezni. A tanviszonyból saját hibáján kio ül kiesett tanonc megfelelő elhelyezése is nagy figyelmet igényel, különösen abból a szempontból, hogy a tanidőnek már letelt része az ui tanszerződésnéí méltányos, figyelembe vétessék s hogy a tanoncot az uj tanszerződés lehetőleg ne kötelezze hosszabb tanidőre, mint amennyi a korábbi tanszerződésben megállapított tanidőből még hátra volt. Ennek a követelménynek a tanonc érdekein kívül általános ipari szempontokból is nagy súlyt kell tulajdonítanom s elvárom, hogy az elsőfokú iparhatóságok és az ipartestületek a tanszerzödések megkötése alkalmával a felek kellő felvilágosítása jóakarata tanács és rábeszé és utján oda fognak hatn*, hogy ez a követelmény lehetőleg érvényesüljön. Méltányos követelmény az is, hogy az az idő, melyet a tanonc a menekülés tartama alatt, illetőleg mindaddig, m'g munkaadója lakhelyére vis‘zatérve, iparának gyakorlását iriteg nem kezdi, s tanoncát vissza nem fogadja, munkaadójától távol ölt el, a kikötött tanidőbe abban az esetben is beszámit'assék, ha ez a távoliét a rendkívüli viszonyok folytán, három hónapnál rovább tartana. Az erdélyi meneküléssel kapcsolatosan az ipari tanviszony keretében kétség-
