Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-12-07 / 49. szám
Kaposvár, 1916. november 30. 49. szám. (V. évfolyam. SOMOGYVÁRiViEGYE HIVATALOS LíliPJA. Szomorú, minden magyar szivet megrendítő gyászhir járta be az országot: „Szeretett királyunk 1. Ferencz József O Felsége nincs többé, atyai szive megszűnt dobogni, nemes lelke elköltözött oda, ahonnét nincsen visszatérés, az örökkévalóság hazájába.“ Erre a hirre fájdalmas érzés szállta meg a sziveket, szomorú fekete gyászba öltözött Magyarország. Ma temetik a nemzet nagy halottját, ma teszik le virágokkal boritott gyászos koporsóját őseinek, elhalt szeretteinek csendes nyugvóhelyére, a bécsi kapucinusok templomának sírboltjába. Ott vannak a kanorsón a magyar nemzetnek, Sornogyvármegye közönségének virágai is, melyeket honfiúi kegyeletünk küldött oda, hogy tanúságot tegyenek iránta erzett végtelen nagy szeretetünkről, elvigyék az értünk dooogoit kihűlt szívnek utolsó fajdalomteljes üdvözletünket. A könyörtelen vcgzet mérhetetlen veszteseggei sújtotta hazánkat, nemzetünket, e veszteséget érzi, eA siratja minden magyar szív. Lhialt aagy kirakunk nemcsak a legaikotmányosaDD uralkodó, nemcsak bucs es .i ie,eueiem vou, liánéin a magyar nein eenen legnagyobb jótevője, mr ...viien valóságos atyja, a ki ieihi nagyságának, iramunk erzett szeretetem,v ...aasaiVai emahnozott ueunuáket s velünk egyuaere.ve, jogos törekvéseinket támogatva, állami életünket a uaiadás, tejiodes magas tokára emelte. Megdicsőüit királyunk emléke fenn fog maradni az ő nagy alkotásaiban, halhatatlanná fogja tenni a nemzetnek iránta érzett soha el . nem uió sze- retete. Megboldogult királyunk november 22-én leibontásra került végrendeletében köszönetét mond népeinek azért a hűséges szeretetért, mellyel iránta és háza iránt úgy boldog napokban, mint suiyos időkben viseltettek. „E ragaszkodás tudata jólesett szivemnek és abból merítettem erőt nehéz uralkodói kötelességeim teljesítéséhez, urizzék meg ugyanezeket, hazatias érzületüket utódom számára.“ Tegyünk szent fogadást, hogy nagy királyunk utolsó óhaját szivünkbe véssük, azt teljesíteni fogjuk azzal a tántorithatlan hűséggel, azzal az odaadással és szeretettel, amellyel a magyar nemzet az ö telkent személyét körülvette. Ezután is a király és haza boldogsága fog szemünk előtt lebegni, s készek leszünk bármikor királyunkért és hazánkért életünket és vérünket áldozni. Megjelenik mfncíen csütörtökön. I. Ferencz József.
