Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-10-12 / 41. szám
41. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 523. delet X. szakaszának 6. bekezdése és a hadifoglyok vasárnapi munkájának megengedéséről az idézett rendelet Vili. szakaszának a) és b; pontja nyújt felvilágosítást. Ilyen napokon teljesített külön munkának díjazásáról gondoskodás történt, amennyiben 12 órai munkáért legkevesebb 72 fillér kézhez fizetendő pótlék jár, ellenben hétköznapokon legfeljebb 50 fillér. A 3000:16. Abt. 10 Kgf. számú rendelet X. szakaszának első bekezdésében foglalt a munkapótlék kiűzetéséről szóló mondat: „a pótlékok kifizetése naponta történik“ úgy magyarázandó, hogy a kifizetés ne hetenként és 10 naponként, hanem mindig a teljesített napi munka után minden munkanapon történjék. A munkapótlék kifizetése azonban állami és közmunkáknál minden vasárnap, a lefolyt hétre utólagosan is eszközölhető, ha a körülmények ezt úgy kívánják. 2. Ha a munkaadó hibájából rnunkaszünet áll be, úgy az ő dolga lesz gondoskodni, hogy a hadifoglyokat rövidebb vagy részleges munkaszünetek alkalmával más munkával foglalkoztassa és őket ezért megfelelően díjazza. Ha azonban a munkaszünet előreláthatólag hosszabb ideig tart, úgy a hadifoglyok másnemű foglalkoztatásuk céljából a hadügyministeriumnak, illetőleg Ausztriában a „Landesarbeitsnachweisstellen“, Magyarországban a hadifogolymunkabizottságoknak rendelkezésére bocsátandók. Az esetre, ha gyanú merül fel, hogy a munka lehetőségét akadályozó üzemzavar a hadifoglyok ellenséges ténykedésére vezethető vissza, úgy a munkapótléknak a hadifoglyok részére való kifizetése az ügynek a rögtön értesittndő illetékes katonai parancsnokság által lefolytatandó vizsgálat alapján történt tisztázásáig beszüntetendő és csak akkor eszközlendő, ha kétségtelenül megállapittatott, hogy hem a hadifoglyok okozták az üzemzavart. Ezen vizsgáló bizottságok a vizsgálat eredménye szerint azt is megállapítják, hogy és milyen összegben fizetendő a munkapótlék. Ahol szükséges, ott ezen vizsgáló bizottságok a hadifogoly munkabizottságok utján szakértők (közigazgatási, műszaki tisztviselők, iparfelügyelők stb.) közreműködését is igénybe veszik. Nemcsak közérdek, de a munkaadó érdeke is, hogy oly hadifoglyok, akik a munkaszünetet nem okozták, továbbra is alkalmaztassanak és a munkapótlék kifizetésénél ne rövidüljenek. 3. Munkabeszüntetéseknél, melyek elemi csapások vagy más egyéb okokból a. munkaadó hibája nélkül előállanak, (árvíz, tűzkár stb.) a munkaadó kötelessége a hadifoglyokat máskép megfelelően foglalkoztatni és ezért őket megfelelő munkadijban részesíteni, mert ellenkező esetben a hadifoglyok különösen hosszabb munkaszüneteknél a hadügyministerium, illetőleg a hadifogoly-munkabizottságok rendelkezésére bocsátandók. 4. A munkaadónál levő, nem dolgozó, könnyebben beteg és gyöngélkedő hadifoglyoknak nem jár munkapótlék. Itt az a körülmény határoz, hogy a hadifogoly nem jut úgy, mint a szabad munkás a munkanélkülisége által Ínségbe, meit lakásáról és ellátásáról munkaszünet alatt is gondoskodva van. A tapasztalat továbbá arra tanított, hogy a betegség napjainak száma a hadifoglyoknál összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a szabad bérmunkásoknál, még pedig azért, mert ellátásáról minden esetben gondoskodás történt. Ennélfogva a hadifoglyok munkáinál könnyen előforduló jelenség, hogy a hadifoglyok gyengélkedni szeretnek. 5. Minden olyan esetben, amikor a munkapótlék ki nem fizettetik, a munkaadó köteles a hadifoglyok kisebb szükségleteiről akként gondoskodni, hogy fejenként és naponként 6 fillért engedélyez és ezen pénzek felhasználásáról jegyzéket vezet Állami és közmunkáknál a hadifoglyok apróbb szükségleteiről úgy, mint eddig a hadikormány gondoskodik.
