Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)

1916-09-07 / 36. szám

\ 457. Somogy várna egye Hivatalos Lapja 36. sz. illetve a lakbér utáni 6 százalékos évi hozzájárulás cimén eddigi nyugdijba beszámít­ható összes szolgálati éveik után visszamenőleg esedékes összeget tartoznak a nyugdíj­alapba 4 év alatt egyenlő részletben lefizetni. Amennyiben a nyugdíjigény akár nyugdíjaztatás, akár elhalálozás folytán ezen visszamenőleg esedékes összeg lefizetése előtt beállana, az esetben ezen összeg a nyug­díjra jogosult nyugdijából ugyanazon arányban levonandó. 6. §. A 3., 4., 5. §§-okban felsorolt bevételekből a fokozottabb nyugdíjellátásokat előreláthatólag 2—3 esztendeig lehet kielégiteni. A fedezetlenül maradó, de a nyugellátásokra szükséges összeget annak idején a törvényhatósági bizottság évenkint előre megállapítja és a községekre állami egyenes adójuk arányában kiveti. 7. §. Amennyiben valamely rendes tag a törzsjárulék és a tagdíj befizetésére az esedékesség napja előtt indokolt kérelmet terjeszt elő, a vármegye alispánja jogosult egy éven túl nem terjedhető halasztást engedélyezni. 8. §. Mindazok a községi- és körállatorvosok, akik a jelen szabályrendeletnek reájuk nézve történt életbeléptetése napján 1907. évi január 1-én már hivatalban voltak tagjai a nyugdíjintézetnek következő feltételek mellett: a) aki 40. életévét még át nem lépte és tiszti orvos által kiállított bizonyítvánnyal igazolta jó egészségi állapotát kötelezőleg ; b) 40. évesnél idősebbek akkor, ha fizetésük 10 százalékát kordij cimén 10 évre visszamenőleg az alappénztárba befizették. 9. §. Azok a községi- és körállatorvosok, kik jelen szabályrendeletnek reájuk nézve történt életbeléptetésekor 1907. év január 1-én hivatalban voltak és a nyugdij- intézetbe beléptek, törzsjárulékként 960 koronát kötelesek fizetni a nyugdíjintézetbe való belépés napjától számított hat (6i év alatt. Azoknak az állatorvosoknak, kik törzsjárulék befizetése előtt halnak el, hátralé­kukat jogosultak a nyugdíjalap kezelői a folyósítandó nyugdíj összegből levonni. 10. §. A nyugdíjazásra való igény beáll: 1. 5 évi beszámítható szolgálat után : a) ha a tag olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, mely őt hivatali kötelezettségének teljesítésére képtelenné teszi ; b) ha szervezés következtében állása megszűnik ; c) ha hatvanadik életkort betöltötte. 2. 40 évi beszámítható szolgálat után minden feltétel nélkül. 11. §. A nyugdíjazást hivatalból is el lehet rendelni a *0. §. 1. a), b) és 2. pont eseteiben, valamint akkor, ha a tag 65. életévét betöltötte ; a hivatalból való nyug­díjazást a törvényhatósági bizottság rendeli el. 12. §. Ha valamely rendes tag hivatalos eljárás közben szenvedett baleset vagy járvány közben történt alkalmaztatása folytán válik szolgálatképtelenné, amennyiben beszámítható szolgálati ideje még 5 évre nem terjedne is, ő, illetőleg özvegye és árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mintha 5 évet szolgált volna, ha pedig beszámítható szolgálati ideje az 5 évet meghaladja, az ellátás kiszabásánál szolgálati éveihez további 3 év számítandó és pedig azoknál, akik ötnél több, tiznél kevesebb szolgálati évvel bírnak, akként, mintha 10. évet betöltötték volna. 13. §. A beszámítható szolgálat azokra nézve, akik már 1875. évi január 1-től, illetve 1877. évi január 1-je előtt álltak szolgálatban, ettől a naptól, egyébként pedig a hivatalba lépés, illetve eskütétel napjától számittatik, mégis a községi- és körállat­orvosokra oly korlátozással, hogy a szabályrendeletnek reájuk nézve történt életbe­léptetésének napja (1907. évi január 1.) előtti tényleges szolgálatból 10 évnél több be nem számítható. 14. §. A nyugdíjazásnál azon szolgálati idő is beszámitandó, amelyet a nyug­díjazandó ezen szolgálatát iözvetlenül megelőzőleg más törvényhatóság területén ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom