Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-08-31 / 35. szám
444. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 35. sz. szükségletének megállapítása igényel. E tekintetben az az első szempont, hogy csak a rendes állatlétszám vehető számba, vagyis az, amely az illető gazdasági üzem méreteinek és a békében tartott állatlétszámnak lényeges eltérés nélkül — megfelel. Az állatok eltartása tekintetében különösen hangsúlyozom, hogy a legtakarékosabb adagszámitás- nak kell irányadónak lenni, mert amikor az abrak takarmányt a hadsereg lóállományának okvetlenül biztosítani, kell, az itthon levő állatállománynak csak annyit szabad adnunk, amennyi a munkaerő biztosítása érdekéből okvetlenül szükséges. Olyan helyeken és olyan időszakokban, ahol és amikor az állatállomány a békében sem fogyasztott abrak-takarmányt, ilyent ma számításba venni éppen nem szabad. A hizlalásra nézve is az áll, hogy az sem terjeszthető túl a gazdaság eddigi hizlalásának keretén. E helyen emelem ki még azt is, hogy a folyó hó 7-én 2282 1916. M. E. sz. a. kelt rendelet értelmében búzát és rozsot az állatállomány részére gazdasági szükségletként számításba venni egyáltalán nem szabad és aki állatokat búzával vagy rozzsal etet, az idézett rendelet értelmében szigorúan büntetendő. Amennyiben a vásárlási igazolvány kiállítására jogosult hatósági személy maga nem volna a gazdasági kérdésekben járatos, helyesen fog eljárni, hogyha konkrét esetekben gazdasági hozzáértők véleményét rövid utón kikéri. A szakértők előzetesen tájékoztatandók, hogy csak a legszükségesebb mennyiségek beszerzéséről lehet szó s mindnyájunknak azon kell lenni, hogy a takarékosan számított gazdasági szükségleteken felül semmiféle termény a hadsereg ellátásának és a közélelmezés biztosítása nagy érdekének rovására senki által indokolatlanul és jogtalanul el ne vonassák. A vásárlási igazolványokról szóló 21171916. M. E. sz. kormányrendelet csatolt A. és D. minta szerint a vásárlási igazolvány mindenféle terményre nézve egy űrlap felhasználásával adható ki. Mivel azonban megeshetik az, hogy a vevő valamennyi terményből való szükségletét nem tudja egy azon termelőtől beszerezni, úgy az ellenőrzés, mint a vevő és az eladó érdekében egyaránt indokolt, hogy a vásárlási igazolványt kiállító hatóság, ha a venni szándékozó nem nyugtatja meg őt a felől, hogy szükségletét mindenféle terményből egy termelőtől fogja beszerezhetni, minden terményre nézve külön-külön állítsa ki a vásárlási igazolványt, természetesen az üriap megfelelő kitöltésével és illetőleg törlésével. A vásárlási igazolványokra nézve megjegyzem még azt is, miszerint megeshetik az is, hogy a vevő kevesebbet vesz a termelőtől, mint amennyire vásárlási igazolványa szól s a vevő a vásárlási igazolványt átadván az eladónak, a termelő a termés hová- forditásának megvizsgálásakor eladott terményként többet fog igazolni, mint amennyit valóságban eladott. Éppen ezért az érdekelt közönséget szigorúan figyelmeztetni kell arra, hogyha kevesebbet vesz, mint amennyit a vásárlási igazolvány szerint vehetne, mielőtt az ügyletet megkötné, az előbbi vásárlási igazolvány beszolgáltatásával a kisebb mennyiség vásárlására kérjen igazolványt. Budapest, 1916. julius 12. Ghiliány. r 7960011916. ein. sz. M. kir. földmivelésügyi Minister. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi thjf. város polgármesterének. Több oldalról és ismételten tudomásomra jutott, hogy az illetékes hatóságok a 1 folyó évi május 30-án 175011916. M. E. sz. a. kelt kormányrendelet 5-ik §-aban jelzett gazdasági szükséglet megállapításánál nem járnak el a kellő körültekintéssel és eréllyel s különösen pedig az állatállomány szükségletének megállapítása és engedélyezése körül a f. évi julius hó 12-én kelt 6620311916. ein. sz. rendeletemben lefektetett takarékossági rendszabályokat teljesen figyelmen kívül hagyják. Szemelőtt tartván azt a tényt, hogy béke időben az ország ló- és marhaállományával zabot vagy más erőtakarmányt csakis kis mértékben és időszakonkint szoktak
