Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-06-29 / 26. szám
314. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 26. sz. fejenkint és havonkint búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve 18 kilogrammot lehet csak számításba venni és pedig azon személyek után, akik a termelő (1. §.) háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Azt, hogy házi szükséglet cimén kölesből a termelő a háztartásában természetben ellátást élvező személyek után fejenkint mennyit vehet számításba, a községi elöljáróság (városi polgármester) állapítja meg. Gazdasági szükséglet cimén csak a természetben kiszolgáltatandó terménybeli járandóságok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, aratórésze, cséplőrésze, konvenciója), a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. Ezen a cimen a termelőnek nem csupán a termés helyén, hanem másutt levő gazdaságában felmerülő, ott nem fedezett szükséglete is számításba vehető. Külön rendelet fogja meghatározni, hogy a termelő saját mezőgazdasági szeszfőző és más üzemében a zár alá vett termésből mennyit dolgozhat fel. 3. §• A zár alá vett termésnek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét a termelőnek adás-vétel utján, vagy más módon csak a Hadi Termény-részvénytársaság, e társaság bizományosa vagy olyanok részére szabad elidegenitenie, akik a jelen rendelet értelmében (5., 8 -10. §§.) a termelőtől ilyen terményeket hatósági vásárlási igazolvány szerint vásárolni jogosítva vannak. A termelő köteles a vásárlásra jogosult által az 5. §. értelmében neki átadott hatósági vásárlási igazolványt, valamint a Hadi Termény-részvénytársaság, e társaság bizományosa, a 9. vagy a 10. §. alapján vásárló vevő által az átvett terményekről a 7., a 9., illetőleg a 10. §. értelmében neki átadott elismervényt megőrizni és a hatóság felhívására bármikor felmutatni. A termelő a zár alá vett termésnek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részével egyébként nem rendelkezhetik, azt fel nem használhatja, fel nem őröltetheti, fel nem etetheti, fel nem dolgozhatja, el nem idegenítheti, sem azon másnak jogot nem engedhet. A termelő, aki ennek ellenére termésének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét felhasználja, felőrölteti, feleteti, feldolgozza, vagy termésével olyan részére rendelkezik, akiről tudja, hogy a jelen rendelet szerint vásárlási jogosultsága nincsen, vagy hogy azt túllépi, ezért a jelen rendelet szerint felel. A termelő köteles zár alá vett termésének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó és az 1916. évi október hó 15. napjáig a jelen rendelet értelmében vásárlásra jogosultnak még el nem adott részét, a jelzett nap után legkésőbb a földmivelés- ügyi minister által meghatározandó időpontig írásban vagy szóval a Hadi Termény- részvénytársaságnak (Budapesten, V., Nádor-utca 9. szám) később kiadandó rendelet szerint megvételre felajánlani. A megtörtént felajánlásról a fél részére Írásbeli elismervényt kell kiszolgáltatni. A Hadi Termény-részvénytársaság köteles a megvételre felajánlott terményeket azon az áron, amely a hatóságilag megállapított legmagasabb árnak a termények minősége szerint megfelel, a felektől átvenni. 4. §• Tilos a termelőnek a termés zár alá vett részét annak a törvényhatóságnak a területéről, ahol a gazdasága van, elszállítani. Más törvényhatóság területén levő gazdaságába vagy háztartásába azonban terményeit a termelő elraktározás, vagy a jelen rendelet szerint megengedett felhasználás végett a járási főszolgabírónak (városi polgár- mesternek) engedélyével elszállíthatja. A járási főszolgabiró (városi polgármester) az engedély megadásáról köteles úgy annak a törvényhatóságnak első tisztviselőjét, amely törvényhatóság területéről a termények elszállittatnak, mint annak a törvényhatóságnak első tisztviselőjét, ahová a szállítás történik, valamint a Hadi Termény-részvénytársaságot
