Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)
1915-07-01 / 27. szám
27. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 380. 141231915. sz. Somogyvármegye alispánja. Hadifoglyoknak mezőgazdasági munkára alkalmazása s a velük való bánásmód. Valamennyi főszolgabíró, kaposvári polgármester és rendőrkapitány urnák. A vármegyében levő nagy munkáshiány következtében a birtokosok és községek közül többen folyamodtak hadifoglyokért, s ezek részint már meg is érkeztek a vár- megye területére, részint még ezután fognak kiadatni, úgy, hogy mintegy 4—5000 főt fog kitenni azon hadifoglyok száma, akik itt gazdasági munkára fognak alkalmaztatni. Fontos állami és közrendészeti érdekek követelik, hogy ezen hadifoglyok tartózkodási helyükön állandó megfigyelés alatt álljanak, a legéberebben ellenőriztessenek, s hogy azok szökése s a netán általuk elkövethető bűnös cselekmények megakadályozására a szükséges intézkedések megtétessenek. Miután a. katonai parancsnokságoknak nem áll rendelkezésére oly nagyszámú népfelkelő katonaság, hogy minden hadifogoly szállítmány kisérésére adott katonai őrség a rendeltetési helyre jutás után is — őrzési célból — visszamaradhasson és csak a 200 főt meghaladó hadifoglyok fognak továbbra is katonai őrizet alatt állani, elsősorban a munkaadó kötelessége a hadiloglyok megfelelő őrzéséről gondoskodni, a m. kir. honvédelmi miniszter ur által a törvényhatóságokhoz 7598; 1915. Ein. szám alatt intézett körrendeletében előirt módozatok mellett. Ezek szerint őrszemélyzet szervezendő, melynek létszáma a helyi körülményektől függ, általában azonban a hadifoglyok számának 15 százalékában állapittatik meg. A munkaadóra e tekintetben háruló felelősségen kívül természetesen különös gondot kell fordítani a közigazgatási hatóságoknak, közbiztonsági közegeknek és ott, ahol van, a szervezett polgárőrségnek is, a hadifoglyok magatartásának ellenőrzésére, hogy azok államrendőri (kémkedési, hírszolgálati, izgatási, lázitási) szempontok alá eső cselekedeteket, továbbá vagyon ellen irányuló bűncselekményeket ne kövessenek el, a termés lekaszálása, behordása és kicséplése közben kárt a munkaadónak, vagy a községbelieknek különösen gyújtogatás által ne okozhassanak, végül, hogy a családtagok bevonulása folytán védtelenül maradt asszonyok és általában nőkkel szemben erőszakosságokra ne ragadtassák magukat. Hogy a szorosabb értelemben vett hatósági közegek (m. kir. csendőrség, városiközségi rendőrség, szervezett polgári őrség, mező-, hegy- és vadőrök stb.) feladataiknak megfelelhessenek, kell hogy a község minden lakosa támogassa őket a hadifoglyok szemmeltartásában, mert a nagy sokaságban bizonyára lehetnek rossz indulatuak, akik ha fegyver nincs is kezükben akár kaszájukkal, akár pedig más támadásra alkalmas veszélyes eszközzel az emberi élet és testi épség sérelmére veszélyeztethetik a személy- biztonságot. A hadifoglyokkal általában emberségesen kell bánni és nem ellenszenvesen, mert a jó bánásmód bennük is a jó érzéseket és jó indulatokat fogja kiváltani. Meg kell nekik adni a szokásos étkezési és pihenési időt s a munkást megillető elegendő tisztességes táplálékot. Az emberséges bánásmód mellett azonban a foglyok kellő fegyelem alatt tartandók. A fogolynak látnia, tapasztalnia kell azt, hogy amig munkásságáért, szorgalmáért elismerésben, jutalomban részesül, addig állandó felügyelet alatt áll s vétkes cselekmény megkísérlése esetén szigorúan fog büntettetni. Ez velük, amennyiben a lehetőség fen- forog, tolmács utján közlendő. Különös figyelem fordítandó arra, hogy az aratás és cséplés tartama —, a foglyok ott tartó kodási ideje alatt a községekben, pusztákon, a munkahely közelében idegen egyének ne tartózkodjanak, s ha ilyenek ott előfordulnának, igazolásra szólitandók fel s gyanú esetén a hatósághoz előállitandók. A községekben az éjjeli őrök száma szükség
