Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)
1915-05-27 / 22. szám
327. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 22. sz. Hív. másolat 11337(1915. szhoz. » VII—d. 1914. 137,261. B. M. számú körrendelet. A kénmáj (Kalium sulfuratum pro balneo) árusítása. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.) A kénmáj (Kalium sulfuratum pro balneo) a gyógyszerek, gyógyszerfélék, mérgek és méregtartalmu anyagokkal való kereskedés tárgyában 1895. évi január hó 14-én 111,005(1894. szám alatt kiadott belügyminEteri szabályrendeletben*), az ahhoz csatolt II. táblázatba azon anyagok közé van felvéve, amelyeket csakis gyógyszerészek és gyógyátúkereskedők és csak meghatározott mennyiségben árúsithatnak. Minthogy a kénmájat az utóbbi időben a gazdaságokban elterjedtebben alkalmazzák és szükségessé vált, hogy beszerzése megkönnyittessé '. az országos közegészségi tanács véleménye alapján megengedem, hogy azt kereskedők is árúsithassák, illetőleg a fenthivatkozott szabályrendelethez csatolt III. táblázatban foglalt szerek közé sorolom, amelyek kereskedők által is árúsithatók. Erről Alispán, Polgármester urat további eljárás végett értesítem. Budapesten, 1915. május 16. Sándor János, sk. > 11337 1915. szám. Fenti belügyminiszteri körrendelet tudomás végett a vármegyei hivatalos lap utján a vármegyei tiszti fö és valamennyi járási és városi orvos úrral, nemküíömben valamennyi főszolgabíró és polgármester úrral közöltetik. Kaposvár, 1915. május 26. Kacskovics, alispán. *) R. T. 1895. évf. 20. lapon. Hiv. másolat 11584(915. számhoz. 60387)1915 IV—a. B. M. számú körrendelet. Az esküdtképes férfiak 1916. évi névjegyzékének összeállitása tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Az esküdtbiróságokról szóló, 1897: XXXIII. t. c. 9. §-a értelmében városokban a polgármester, községekben a községi bíró, Budapesten a kerületi elöljáró, a városi törvényhatósági bizottságnak, illetőleg városi vagy községi képviselőtestületnek, a székesfővárosban pedig a kerületi választmánynak két kiküldöttjével, mint összeíró bizottság minden év május havában köteles egybeállitani a városukban, illetőleg községükben lakó, összes esküdtképes férfiaknak a következő évre szóló névjegyzékét. Azok a kik a fegyveres erőnek tartós tényleges szolgálatban álló tagjai (beleértve a szabadságolt havi díjasokat és a szabadságolt legénységet is), az idézett törvénycikk 6. §-ának 3. pontja értelmében az esküdtek névjegyzékébe nem veendők fel, pedig kívánatos lenne, hogy az 1916. évre esküdtek alaplajstroma azokat az esküdtképes egyéneket is magái an foglalja, a kik csupán a háború tartama alatt teljesítenek tartós, tényleges katonai szolgálatot és a háború befejeztével az esküdtként való ténykedésben akadályozva nem lesznek. Ezt nem csak az az elv indokolja, hogy az esküdtképes polgárok az igazságszolgáltatásban résztvehessenek, hanem ez figyelemmel különösen a népfelkelő kötelezettségnek újabb kiterjesztésére is, az igazságszolgáltatás érdekei szempontjából és pedig az esküdtbiráskodás menetében az esetleges fenakadások elkerülése végett is kívánatosnak látszik. Tekintettel már most arra, hogy az 1897 : XXXIII. t.-c. 9. §-ának második be
