Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)
1913-10-23 / 43. szám
Somogyvárroegye Hivatalos 1 apja 43. sz. 842. Hív. másolat 248891913. szhoz. 118400II1I—4. szám. M. kir. földmivelésügyi minister. Valamennyi vármegye alispánjának és thjf. város polgármesterének. A szegénysorsu kisgazdák állatainak a lépfene, sercegő üszők és a sertésorbánc elleni ingyen védőojtóanyaggal való beojtása céljából a törvényhozás évenként egy bizonyos összeget bocsát rendelkezésemre, mely összegből szükség esetén az ojtással megbízott m. kir. állatorvosok útiköltségeit és ojtási dijait is fedezem. Hogy ezen összeg felhasználása iránt megfelelő módon rendelkezhessen) s hogy az ingyen szétosztandó ojtóanyagot a jövő év elején a legelőre való kihajtás előtt az illető gazdák rendelkezésére bocsáthassam, eleve tájékozódnom keli, hogy mely községben (városban) hány s'zegénysorsu kisgazda kívánja az ingyenes ojtásokat igénybe venni s hogy a jelentkező kisgazdák vagyoni helyzetét s esetleg a községben (város ban) kivetett pótadó nagyságát tekintve, hol engedélyezhetem az ojtással járó költségeket is az államkincstár terhére. Felhívom ez okból alispán (polgármester) urat, hogy azokban a községekben (városokban), amelyek területén a köz- vagy a magánlegelők lépfenével, sertésorbánccal vagy sercegő üszőkkel fertőzve vannak s amelyekben ezen oknál fogva vagy máskülönben is a lépfene, a sertésorbánc, illetve a sercegő üszők gyakrabban vagy épen évenként előszokott fordulni : 1. figyelmeztesse a gazdaközönséget az ojtás előnyeire, mint amellyel a szóban- forgó betegségek fellépését meg lehet előzni és 2. hirdettesse ki, hogy azok a szegénysorsu kisgazdák, akik állataikat ingyen oj- tóanyaggal beojtatni kivánják s szerény vagyoni viszonyaiknál fogva az ojtóanyag ingyen kiszolgáltatására igényt tarthatnak, ebbeli kívánságukat s a beojtandó állatok faját és darabszámát és azt, hogy mily betegség ellen kívánnak ojtatni, 1913. december 10-ig az elöljáróságnak (városi hatóságnak) jelentsék he s egyúttal jelentsék be azt is, hogy az ojtási költségeket (állatorvosi fuvar- és ojtási dijat) képesek és hajlandók-e fedezni, vagy pedig e költségeket szintén államsegélyként kivánják-e engedélyeztetni ? Az elöljáróság (városi hatóság) figyelmeztesse az állatbirtokosságo), hogy az ojtási költségeket t. i. az ojtó állatorvos fuvar és ojtási dijait csakis akkor vállalom el az államkincstár terhére, ha azt a lakosság szegénysége megokolttá teszi s ha a lakosság még az ojtó állatorvos részére szükséges fuvar természetben való szolgáltatásáról sem képes gondoskodni. A községi elöljáróság (városi hatóság) a jelentkezők vagyoni viszonyainak vagy az őket ért súlyos gazdasági károknak lelkiismeretes mérlegelése után — a mellékelt mintának megfelelő kimutatásba vezeti be azoknak neveit, akiknek a kérelmét indokoltnak tartja s a kimutatást kellően záradékolva 1913. december 12 ig az I. fokú hatósághoz köteles beterjeszteni. Az I. fokú hatóság a községi összeírásokat késedelem nélkül átvizsgálja és ha ez alkalommal arról győződik meg, hogy azokba olyan állatbirtokosok is felvétettek, kik a hatóság tudomása szerint megfelelő vagyonnal bírnak s igy az állami kedvezményre igényt nem tarthatnak, avagy panasz folytán arról értesül, hogy az összeírásból egyes jelentkező olyan állatbirtokosok hagyattak ki, kik az állami kedvezményt méltán igényelhetik, az összeírást haladéktalanul kiigazítja illetőleg pótolja. Az ilyen módon átvizsgált, esetleg helyesbített kimutatásokat az I. fokú hatóság összegyűjtve, aláirás után netáni észrevételeivel együtt javaslattétel és hozzám leendő felterjesztés végett 1913. december 25ig az illetékes járási (városi) m. kir. állatorvosnak adja ki, mire nézve a m. kir. állatorvosokat egyidejűleg megfelelően utasítottam. Budapest, 1913. október 10. Ghillány.
