Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)
1913-03-13 / 11. szám
266. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 11. sz. vezetni, legtöbbször olyan marhalevéllel kerülnek az állatok vásárra, melyeknek külföldre való irányítását a marhalevél-kezelőknek meg kell tagadni, miáltal a gazdák, vagy eladók tetemes kárt szenvednek. Közismert dolog, hogy a vásárokon a legjobb vevők az osztrákok és általában a külföldiek, akik az eladásra szánt állatokat jelentékenyen magasabb árért vásárolják, mint a hazai vevők. Az állattulajdonosok (eladók) tájékozatlansága folytán pedig — habár vészmentes helyről származnának is állataik — a külföldi vevő nem veheti meg azokat, mert a marhalevél hiányosan van kiállítva, illetve nincsen a 40 napi vészmentességi záradékkal ellátva. Naponta látjuk, hogy abből a gazdáknak és eladóknak mily tetemes kára van. A felsorolt indokokból kifolyólag a hivatkozott 100000 1907. számú F. M. rendelet III. fejezetének 6. pontja és az 1910. évi április hó 16-án kelt 9892—1908. sz. F. M. rendelet utolsó bekezdése alapján elrendelem, hogy a lovakra és szarvas- marhákra kiadott marhaleveleken a 40 napi vészmentesség minden egyes esetben, tehát a belföldi forgalomban is mindig igazoltassák, illetve ezen 40 napi vészmentességi záradékot csak azon esetekben nem szabad a lovak és szarvasmarhák marhaleveleire rávezetni, midőn az illető községben vagy az azzal szomszédos községek valamelyikében ragályos állatbetegség van vagy 40 napra visszamenőleg előfordult illetve zárlat fennállott, amely körülményre vonatkozólag a marhalevélkezelők a járási m. kir. állatorvosoktól bármikor nyerhetnek útbaigazítást. Felhívom a főszolgabíró (polgármester) urakat, szíveskedjenek a marhalevélkezelőket ezen rendeletem pontos betartására utasítani. Kaposvár, 1913, évi március hó 10-én. Kacskovics, alispán. 639jl9l3. kgb. sz. Somogyvármegye közig, bizottságától. Az ó$sze$ községi és hitfelekezeti iskolaszékeknek Számos alkalommal panasz tárgyává tétetett, hogy a községi és hitfelek^zeti elemi népiskoláknál előforduló tanitóváltozások során a tanítói állással egybekötött államsegélynek az újonnan alkalmazott tanitó nevére való átutalása gyakran hóaapokon át késik, minek következtében az illető tanitó, aki az iskolafentartó pénztárából nem ritkán csak évi 100—200 kor. fizetést kap, legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett is kölcsönpénzre, vagy mások jóindulatára van utalva, mig a fizetésének nagyobbrészét képező államsegély élvezetébe léphet. Minthogy ez az állapot a népiskolai tanítókra nézve nemcsak anyagi szempontból káros, de a tanítói testület tekintélyét is sérti, a vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister urnák f évi január hó 31-én 17897. sz. a. kelt rendelete alapján szükségesnek tartjuk, hogy az államsegély átutalását célzó eljárás jelentékenyen gyorsabbá tétessék. 1. A késedelem oka gyakorta az, hogy az újonnan alkalmazott tanitó szükséges okmányai nincsenek rendben. Ennek elhárítása végett felhívjuk az iskolaszékeket, hogy a tanítói állások betöltése kapcsán kívánják be és csatolják az államsegély folyósítására irányuló kérvényhez a megválasztott tanitó mindazon okmányait, amelyek a választás jóváhagyása, illetőleg tudomásulvételéhez szükségesek. Ezek a következők : a) szabályszerűen jóváhagyott választási jegyzőkönyv, b) illetőségi bizonyítvány, c) a tanképesitő oklevél, d) eddigi működésekre vonatkozó szolgálati bizonyítványok és e) a születési anyakönyvi kivonat eredetben vagy közjegyzőileg hitelesített máso- latban.
